Jól járt a budai Óvárosháza Szabó Leventével

Az épület felújítása során új terek is előkerültek, a pincében pedig középkori helyiségek is láthatók. Szabó Leventéék a felújítás során nem próbálkoztak a lehetetlennel: nem mutattak meg minden maradványt, emléket, de sejteti itt egy üvegfödém, ott egy vakolatlan falsáv: ennek a háznak patinás múltja van. Az alsó szintek a nagyközönség számára is nyitottak részben – érdemes ellátogatni. A tetőtérben a megmaradt barokk fedélszék közel háromszáz éves (és ma is tartószerkezetként funkcionáló) gerendái között korszerű irodák jöttek létre. A szellőzés, gépészet gyönyörűen el van tüntetve. Gratulálunk az alkotáshoz.

Pazár Béla a Metszet 2018/5 számában mutatja be az épületet, tőle idézünk:

"Kívülről jól ismerjük a budavári Szentháromság tér sarkán álló, a Tárnok, a Szentháromság és az Úri utca által határolt, és most újra használatba vett épületet, amely a több, mint másfél évszázadon át, 1688 és 1873 között volt budai városháza. Sokszor elmentünk mellette, békésen nyugtáztuk jelenlétét. Azt persze nem tudtuk, hogy középkori előzményekre épült, ebben a formában két részben. A neves budai építőmester Nepauer Mátyás 1770 után nem újított, hanem követte itáliai elődje hetven évvel korábbi megoldásait. És azt sem tudtuk, hogy a háború után milyen gondosan és milyen alázattal állították vissza az elpusztult részeket. Most hirtelen megállít, első pillantásra magára vonja a figyelmet, pedig látszólag alig történt vele valami.(...) A budai vár és a Szentháromság tér nagyon jól járt. A szemközt álló másik saroképületre is óhatatlanul oda-odanézünk, amelyet Jánossy György Laczkovics Lászlóval együtt tervezett, alig több, mint három évtizeddel ezelőtt. Gótikus emlékeket idéző, kifelé lépcsőző faltesteit ebben a formában ma már talán kissé közvetlennek találjuk, mégis megnyugtató érzés, amikor az egykor itt álló két épületet idéző tömegét és szép arányait szemléljük. De szorongás is elfog. Mikor fogja ezt a házat is – értő felújítás helyett – elbontani vagy műanyag paplanba csomagolni a nyakló nélkül hadonászva rendelkező és rendezkedő, a díszletek mögött legértékesebb ingatlanjainkkal sunyin üzletelő hazai világ."

Az alkotók:
Építész: Szabó Levente DLA (Hetedik Műterem Kft.; www.hetedik.hu)
Építtető: Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány
Építész és belsőépítész tervezők: Biri Balázs, Alkér Katalin, Bartha András, Terbe Rita DLA, Tolnai Zsolt
Építész és belsőépítész munkatársak: Barta Fruzsina, Bartis Kata, Breuer Anna, Dolmány Rita, Halmai Dénes, Kunczi András, Marton Rozália DLA, Mihály Eszter, Páll András, Pelle Zita, Simon Orsolya, Szeles Gábor, Szigeti Nóra, Villányi Norbert (pályázat: Gyulovics István, Kovács Zsófia)
Tartószerkezetek: Schreiber József (S-4 Mérnökiroda Kft.)
Épületszerkezetek: Schreiber Gábor, Horváth Sándor, Lengyel Dávid (S-4 Mérnökiroda Kft.)
Épületgépészet: Cser Ildikó, Vajda Zoltán (Cser&Cser Mérnöki Iroda Bt.)
Épületvillamosság: Ivanics Zoltán, Nagy Attila, Ónodi Gábor (Provill Kft.)
Audiovizuális rendszerek és oktatástechnológia: Molnár Ferenc, Tatarek Péter (Lisys Project Kft.), Polner Péter (Streamnet Kft.)
Világítástervezés: Haász Ferenc, Pintér Anita, Lassu Péter, Kazella Erika (MadebyLight)
Információs rendszerek, épületgrafika, óraszámlap: Polgárdi Ákos
Tűzvédelem: Dr. Takács Lajos, Jankus Bence (Takács-Tetra Kft.)
Konyhatechnológia: Gál Sándor (Assur Kft.), Eke László
Akusztika, környezetvédelem: Józsa Gusztáv, Sebő Imre (Józsa és társai 2000 Kft.)
Akadálymentesítés: Kormányos Anna
Fotó: a szerző