Kétszintes körgyűrű Pest felett? Híd a Parlamentnél?

A Meg nem épült Budapest egy izgalmas utazás a főváros múltja és egy alternatív jövő között. A nagyközönség most először láthatja ezeket az elfeledett terveket, amelyek közt ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket, így a kiállításon a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei egyaránt újdonságokat láthatnak.

Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legfontosabb vasúti műhelye volt, néhány éven belül pedig itt nyílik meg a múzeum új épülete. Az Északi múltját és a múzeum kibővített gyűjteményét bemutató tárlat, a Volt egyszer egy Északi…a történet folytatódik mellett a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása a 19. század második felétől kalauzol végig azokon az urbanisztikai terveken, amelyek máig meghatározhatták volna fővárosunk arculatát és a városlakók mindennapi életét – de végül nem valósultak meg.

A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellért-hegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom, a 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogos híd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe beékelődő Nyugati pályaudvar szerepét újragondolni? Születtek elképzelések a fejpályaudvari rendszer megszüntetésre, és az első metróhálózat terveit is felvázolták, grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú megoldásokkal egy időben. Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról.

„A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát; de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A „Meg nem épült Budapest” kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak, az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója.