Mielőtt kielemeznénk a szabadtéri múzeumok névadóját, a stockholmi Skansent és születésének történetét, egy kicsit vissza kell ugranunk az időben. Egészen 1867-ig, amikor is a tulajdonképpeni skanzentörténet megkezdődik külföldön. Ekkor kerül sor ugyanis a párizsi világkiállításra, ahol első ízben kapnak helyet kiállított parasztházak. Ezzel egy csapásra érintésközelbe kerülnek a népi építészet remekei, így nem csoda, hogy a kiállítás nagy közönségsikert arat.
A helyszínen megfordult akkoriban egy Artur Hazelius nevű svéd úriember is. Az ő szervezőmunkájának köszönhetően valósult meg az első valódi, egy teljes ország népi építészetét egy helyszínen, integrált körülmények között bemutató szabadtéri múzeum.
A stockholmi Skansen 1891-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, melynek példáját követve sorban csatlakoztak további államok is. Először egyes skandináv, majd az 1918-tól függetlenné váló balti államok kapcsolódtak be ebbe a munkába. Dánia 1901-ben, Finnország 1909-ben, Lettország 1924-ben alapította meg első skanzenét. Az első kezdeményezéseket követően sok helyütt csak a második világháború után létesültek a mai napig látogatható szabadtéri néprajzi múzeumok.
A stockolmi Skansen kialakításánál is elsődleges célpont volt elsősorban Svédország vidéki, népi építészetének egy helyen történő bemutatása. A legkülönbözőbb funkciójú épületek bejárása közben elsősorban a hagyományos anyaghasználattal találkozhatunk, tehát leginkább a fából készült épületek dominálnak. Bizonyos melléképületek héjazataként nádat is felhasználtak. Mivel Svédország területén is élnek a mai napig lappok, az egyik legérdekesebb épület a jurtaszerűen összeállított, tipikusan lapp lakóház.
Rendkívül hangulatosak a szélmalmok, templomok, és egyéb középületek látványa és kialakítása is, egyes épületek, pl. a posta működnek is, lehet küldeni képeslapot a világ minden tájára. A skanzenen belül állatkert is működik, ez egy extra szolgáltatás, és ilyen módon az állatvilág is közelebb kerül az érdeklődőkhöz. A skanzen bizonyos pontjairól remek a rálátás Stockholm központibb részeire, valamint a tengerre is.
Sikerült egy külön kis világot, várost a városban létrehozni ezen a szigeten, mely lassan 130 éve zászlóvivője a szabadtéri múzeumok gondolatának.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
