Török lakástranzakciók történelmi csúcson

Mit hozott a járvány Törökországban?

Sok gazdasághoz hasonlóan, a török gazdaság is áldozatul esett a járványnak. A kormánynak március közepétől óvintézkedések sorozatát kellett bevezetnie. Iskolákat, egyetemeket és sok kereskedelmi intézményt is bezártak. A gyárakban és a legtöbb építkezésen le kellett állítani a munkát, vagy csökkenteni kellett a dolgozói létszámot. Sokan vesztették el munkájukat, és ezt a kormány nagy összegek elkülönítésével orvosolta. Számos intézmény küzdött pénzügyi nehézségekkel, melyet kölcsönökkel és fizetési moratóriummal igyekeztek kompenzálni. Számos áru és szolgáltatás iránti kereslet csökkent, beleértve az ingatlanokat is. Az ipari termelés márciusban 6,8%-kal, áprilisban 30,4%-kal, májusban pedig 19,5%-kal esett vissza 2019 azonos hónapjaihoz képest. Csak júniusban volt tapasztalható egy kis fellendülés: az előző hónaphoz képest 17,6%-kal, 2019 júniusához viszonyítva pedig 0,1%-kal.

A magasépítést is sújtotta a válság: 2020. 1. negyedév végén az építési engedélyek alapterületükben összesen 11,4%-kal, a használatbavételi engedélyek 41,1%-kal voltak alacsonyabbak, mint 2019. 1. negyedévében. A befejezett lakások száma 152,000 volt, mely 39,5% csökkenés 2019. 1. negyedévéhez képest. A 2. negyedévben viszont úgy tűnik, hogy a magasépítés helyreállt, mivel 40,8%-os növekedést regisztrált 2020 első hat hónapjában, 2019 azonos időszakához képest. A befejezések azonban 32,5%-os esést regisztráltak az idén január-június időszakban tavalyhoz képest, valószínűleg a járvány miatt, bár szinte minden szegmensben nagy a folyamatban lévő építés.

Ösztönzés a lakáspiacnak

A lakástranzakciók ösztönzése céljából a török kormány idén júniusban intézkedést vezetett be, mely szerint a lakáscélú jelzálogkölcsönök hitelfedezeti rátáját 90%-ra emelték. A három állami tulajdonban lévő banknak a jelzálogkölcsönöket piaci kamatlábak alatt és hosszabb lejárattal kellett kínálnia (0,64%/hónap új lakás esetén, 0,74%/hónap használt lakások esetén, mindkettő 15 éves lejárattal) amikor az éves növekedés a fogyasztói árindexben 12,62% volt 2020 júniusában. Az intézkedés  nagy hatással volt a lakáspiacra. A március-áprilisban eladott lakások száma 42,8 ezerre, illetve 50,9 ezerre csökkent, viszont a bejelentést követően júniusban 190 ezer, júliusban pedig 229,4 ezer lakást adtak el. Ez 209,7%-os, illetve 124,3%-os növekedést jelentett 2019 azonos hónapjaihoz képest. A júliusi tranzakciószám a havi történelmi csúcs, a júniusi pedig a második havi történelmi csúcs. 2020 június-júliusban összesen 419,369 lakást adtak el. Ebből 232,222 volt (55,4%) a jelzálogkölcsönnel eladott lakás melyeknek aránya az összes eladott lakásból 12,5% volt 2019 azonos két hónapjához képest.

A médiában sokat vitatott kérdés, hogy az állami bankok által, piaci kamatlábak alatt nyújtott jelzálogkölcsönök hozzájárulnak-e az újonnan épített lakásállomány eladásához. Az új lakásértékesítések száma 2020 június-júliusában összesen 126,569 volt, a teljes értékesítés 30,2%-a. Az újépítésű lakások magasabb ára (a meglévőkhöz képest) lehet az oka az új tranzakciók 30%-os szintjének. Egy török sajtóorgánum szerint az állomány kb. 24%-át szívták fel az idén június-júliusi új tranzakciók.

Az intézkedés hozzájárult ugyan a lakásigény megújulásához, amely a járvány alatt igencsak megcsappant, de mivel ez a szintű kamattámogatás valószínűleg hosszú ideig nem maradhat fenn, érdekes lesz, hogy a következő hónapokban miként tér vissza a török lakáspiac a szokásos pályára.

A török építési piacra vonatkozó előrejelzés elérhető a legfrissebb EECFA tanulmányban, amelyet az eecfa.com oldalon lehet megvásárolni.

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése.