hír cikk

Új akusztikai szabványok Magyarországon

Teremakusztikai és elektroakusztikai előírások jelentek meg


Dr. Huszty Csaba | 2020.09.11

2020 szeptemberében két új, előzmények nélküli nemzeti szabvány látott napvilágot. Az MSZ 2080:2020 a helyiségek teremakusztikai követelményeit, az MSZ 2082:2020 pedig többek között az épülethangosítási rendszerek beszédérthetőségi előírásait rögzíti. Mi változik az új szabályozással?

Az építésügyi szabályozásban a jogszabályok után a szabványok és az önkéntesen alkalmazható építésügyi műszaki irányelvek jelentik a következő szabályozási szinteket. A szabványok alkalmazása fő szabály szerint önkéntes ugyan, de mivel a tervezési szerződések alkalmazásukat rendszerint előírják, és az OTÉK-nak történő jogszabályi megfelelés is biztonsággal teljesíthető a vonatkozó szabványok alkalmazásával, a teremakusztikai szabvány alkalmazása a gyakorlatban kötelező érvényűnek tekinthető.

Az építészeti tervezés szakági tervezői között az akusztika korábban is megjelent a hangszigetelés, valamint a zaj és rezgés elleni védelem témaköreiben, és a nagyobb, illetve igényesebb beruházásokban a teremakusztikában is. A teremakusztikai követelményekre azonban mindeddig nem volt egységes, közmegegyezésen alapuló szabályozás és követelményrendszer. Ez időnként prioritási zavarokat okozott, és az akusztikai minőség háttérbe szorult. 2020 szeptemberében, röviddel a szorosan kapcsolódó és szintén előzmények nélküli elektroakusztikai szabvány megjelenését követően napvilágot látott hazánk első teremakusztikai szabványa.

Az építészeti akusztika főbb szakterületei a zaj és rezgés elleni védelem, az épületakusztika, a teremakusztika, a gépészeti akusztika, valamint az elektroakusztika. A zaj és rezgés elleni védelem és a gépészeti akusztika az épületet és a környezetet terhelő, valamint a gépek (pl. hűtés, fűtés, légellátás, stb.) keltette rezgések és zajok elleni védelmi intézkedéseket foglalja magába, míg az az épületakusztika a hangszigetelést, a teremakusztika pedig a helyiségek belső hangzását kezeli. Az elektroakusztika legtöbbször a gyengeáramú tervezéshez kapcsolódik, és az audiovizuális rendszereket, illetve általában a digitális infrastruktúra elemeit fogja össze. A megfelelő teremakusztikai kialakítás nemcsak a zenei célú helyiségek privilégiuma, nemcsak hangversenytermekben vagy operaházakban kulcsfontosságú, hanem iskolákban, kórházakban, irodákban, éttermekben, és szinte minden zárt helyiségben, ahol emberek tartózkodnak.

Az újonnan megjelent teremakusztikai szabvány a lakóépületeken kívül szinte minden épülettípus helyiségeire ad előírásokat és ajánlásokat: például kötelező objektív határértékeket az utózengési időre, vagy a helyiségbe bevitt és méretezetten elhelyezett hangelnyelés fajlagos értékét. Egyes helyzetekben, például iskolai tantermekben a beszédérthetőség minimumértékeire is találunk számértékeket, és a kötelező ellenőrző mérés is megjelenik.

A teremakusztikai tervezés legfőbb célja, hogy a helyiségek a rendeltetésüknek, funkciójuknak meg tudjanak felelni. Középületekben és olyan helyiségekben, ahol a felhasználó nem választhatja meg szabadon az infrastrukturális körülményeket – pl. kórházakban és iskolákban – ez versenyképességi és esélyegyenlőségi kérdés is. A szabvány betartásával például csak olyan tanterem lesz megépíthető, ahol a helyiségben legalább az elfogadható szintet megüti a tanári beszéd érthetősége, kórházakban pedig nem épülhet szabályosan úgy kórterem vagy kórházi folyosó, hogy ne gondolnának a zajcsökkentésre teremakusztikai beavatkozással is. A jobb akusztikai körülmények kialakítása ráadásul nem jelent óriási többlet kiadást sem a beruházásokban.

Természetesen a szabványok akkor lesznek majd hasznosak, ha alkalmazásuk valóban sikeres. Ehhez nyújt hátteret az, hogy a szabványalkotásba az akusztikai szakértők igen széles köre meghívásra került, és rendhagyó módon társadalmi egyeztetésre is bocsátották a tervezetet a megjelenés előtt. A szabványszöveg így már kezdettől fogva jól ismert a szaktervezők körében és a piac meghatározó szereplői között is.

A négy évig tartó szabványalkotást az Entel Műszaki Fejlesztő Kft. akusztikai tervezői kezdeményezték, a kidolgozási folyamatba pedig hasznos külföldi tapasztalatokat hozott a Saint-Gobain csoportból az Ecophon, amelynek képviselői több úttörő észak-európai szabvány megalkotását kísérték végig. Mindezek mellett a szabvány jellege és követelményei kifejezetten a hazai tervezők igényei és elképzelései szerint alakultak ki. Sok évtizedes lemaradást sikerült ezzel behozni. A szabványalkotás illeszkedik abba a nemzetközi trendbe is, hogy egyre több beruházásban kap nagyobb szerepet az akusztikai terület, és a szakági terveket korszerű számítási módszerekkel, objektív eszközökkel készítik, ahol az akusztikusok végigkísérik a teljes beruházást a koncepciótól az átadás-átvételig.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások