Timon | 2014.12.16
Az Ybl Emlékév zárókonferenciáját 2014. december 12-én a Várgondnokság, a Várkert Bazár és a Nemzeti Kulturális Alap a szépen helyreállított Várkert Bazárban rendezte meg.

2014. április 6-án ünnepeltük Ybl Miklós születésének 200. évfordulóját, ezért a kormány a 2014-es esztendőt a Magyar Építészet Évének nyilvánította. Az év során számos esemény zajlott az ország különböző városaiban. Az Ybl-díjakat a belügyminiszter a nagy építész születésnapján legszebb épületében, az Operaházban gálaműsor keretében adta át.

Október 9-én Székesfehérvárott, a Zichy ligetben avatták fel a város szülötte egész alakos bronz szobrát, Lestyán-Goda János szobrászművész alkotását. A szobrot L.Simon László a Miniszterelnökség politikai államtitkára és Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere avatta fel.

Az Ybl Emlékév zárókonferenciáját 2014. december 12-én a Várgondnokság, a Várkert Bazár és a Nemzeti Kulturális Alap a szépen helyreállított Várkert Bazárban rendezte meg. A helyszín a multifunkcionális nagyterem, a korábbi reneszánsz kertek alá süllyesztett igazi fekete doboz, azaz „black box”, a födém és a falak mind sötét fekete színben. A határoló falak függőleges hasadékaiban különböző méretű, négyzetes, töredezett hatású faelemek, mint átszúrt négy vasrúddal rögzített acéllemezek, az akusztikát szolgálják. Mellette a hasonló kialakítású kisterem foglal helyet. Az előcsarnok natúrbeton pengepillérei mögött Ybl tégla alapfalait és támíveit a földből kibontva, megtisztítva mutatják meg a tervezők. Az egész alatt a 300 férőhelyes mélygarázs még nem nyílt meg.

A plenáris ülést a nagyteremben Gyutai Csaba, a Várgondnokság igazgatója vezette le. A konferenciát L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára nyitotta meg. A Várkert Bazár helyreállítása példátlan gyorsasággal készült el – mondta. A fonódó budai villamoshálózat kiépítésével a buszközlekedés az épület előtt 2015-re megszűnik, így végre létrejöhet a Budai Korzó, az itt berendezésre kerülő étteremmel és cukrászdával. Ezután ismertette a Nemzeti Hauszmann Tervet, amely a Vár egyes objektumainak átalakítására vonatkozik. A Honvéd Főparancsnokság épületének helyreállítására eddig 1 milliárd Ft-ot fordítottak. A Karmelita Kolostorba a Miniszterelnökség költözik majd. A Várszínházból korszerű Táncszínház válik. A Királyi Palotából a Széchényi Könyvtárat és a Nemzeti Galériát ki kell telepíteni. Az egykori Lovarda újra-építését a következő évben kezdik meg, az alatta elhelyezkedő 300 férőhelyes mélygarázs már szerkezetkész. Az Erdélyi Bástyán Táncsics börtönét az Egyesült Államok tulajdonából 60 év után visszakapta a Magyar Állam. Az itt kezdődő régészeti ásatásokból értékes leleteket várnak, hiszen ezen a területen korábban az Árpádkori palota és a Pénzverde állt.

A Várkert Bazár három építész tervezője tartott előadást a tervezés fejleményeiről és a kivitelezésről, elsőként Potzner Ferenc. A Vár-beli Királyi Palota alatti Duna-parti házsor kéményeinek füstjétől Pestről a polgárok nem látták a palotát, a palota lakói pedig nem látták a Dunát. A király a probléma megoldásával Podmaniczky Frigyest, a Fővárosi Közmunkatanács elnökét bízta meg. Ez volt a Várbazár építésének kiinduló pontja, amelyet Ybl Miklós 1875 és 1883 között tervezett és épített. Pottyondy Péter 140 év történetét a központi Gloriette példáján dokumentálta és képsorán vezette végig. A dús növényzet kialakulására azonban még éveket kell várni. Dévényi Tamás Ybl építészeti kompozíciójának alapjait elemezte. Az első tervet Reitter Ferenc készítette – mondta – majd Ybl két tervváltozatát mutatta be. Az utóbbira a szimmetria volt a jellemző. Az északi pavilon a kortinafalnál emelkedő, lépcsőt rejtő pavilon. Középen a szimmetriatengelyt a Gloriette határozta meg, és Ybl erre tükrözte a déli pavilont, látszólag értelmetlenül. Dévényi azonban felismerte, hogy a pavilon helyét a Duna túlsó partján álló Vigadó épületének középaxisa jelölte ki. Tehát ez a pavilon építészeti tisztelgés Feszl Frigyesnek, a Vigadó tervezőjének, aki korábban Ybl esküvői tanúja is volt.

Gothárd Erzsébet a Vigadó rekonstrukciójáról adott színes tájékoztatót. Wachsler Tamás helyettese, Pápay Balázs a Kossuth tér rendezését, mint a Nemzet Főterének átalakítását ismertette. A kormány 2011-es rendelete írta elő a szempontokat: a téren több zöldterületet kell létesíteni, a gépkocsi-tárolást, valamint a képviselők és a látogatók biztonságos bejárását az épületbe meg kell oldani, a képzőművészeti alkotások terén az 1944 előtti állapotot kell visszaállítani. A tér közműtérképe megmutatta, hogy a földalatti mélygarázst csak az Országháztól északra eső területen lehet megépíteni. A Rákóczi szobor igen rossz állapotban volt, helyreállították. Elkészült a Tisza István emlékmű. Andrássy Gyula emlékművének felállítása még folyamatban van. – Álmosdi Árpád és Csendes Mónika a szolnoki Agora projektet mutatta be, amely az Aba Novák Művelődési Központ bővítését tartalmazta a következő kívánalmakkal: híd, torony és tömbszerűség. Ezeket teljesítették. Semmi ornamentika, de éjszaka cikk-cakkos, vertikális világító fénycsíkok ragyognak a homlokzaton. – Sághi Attila, a 290 fős Forster Központ elnöke a Kastélyprogramról tartott rövid tájékoztatót. 35 helyszínről állítottak össze dokumentációt, amelyből 20-ra projektjavaslatokat is kidolgoztak. A meghívottak között helyet foglalt herceg Eszterházi Antal úr is, a Fertődi Kastély birtokosa.

Ebédszünet után a kialakítandó cukrászdában a Wespa vonósnégyes és Varga Gábor klarinétművész Mozart Klarinét kvintettjének 1. tételét, majd Sebők Péter Klarinét kvintettjét adta elő. A Csók István kamarakiállítást Rodics Eszter, az Ybl Bicentenárium koordinátora nyitotta meg. Ez az esemény előzetes, mert 2015 Csók Emlékév lesz. - Ezután a szekcióülések következtek. A kisteremben a fiatal építészek vitáztak: Csontos Györgyi SZIE YMÉK, Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészetért felelős helyettes államtitkára és Schinagl Dániel Gábor építész, London és Berlin után jelenleg Bécsben folytatja tanulmányait. – A nagyteremben az emlékévek volt a főtéma. Doncsev András NKA alelnök a finanszírozásról, Rodics Eszter a Miniszterelnökség részéről a szervezésről és lebonyolításról beszélt. Levetítették az Ybl emlékév című, 8 perces rövidfilmet.

Kávészünet után folytatódtak a szekcióülések. A kisteremben Az építészet a sajtóban című kerekasztal-beszélgetésre került sor. Résztvevők: Szegő György, a régi-új MÉ főszerkesztője, Csanády Pál, a Metszet főszerkesztője, Sáros László MÉSZ elnök, Őrfi József építész, az MNO.hu Égigérő c. blog szerkesztője és Bajnai Zsolt moderátor. Az építészeti reklámokról, a magyar építész irodák hiányos píár-tevékenységéről, és a kevés építészeti kritikáról beszéltek az újságírók. A nagyteremben „A modern reneszánsz derült idomai” című új kötet szerzői: Hídvégi Violetta és Ritoók Pál, valamint Török András, a Budapest folyóirat szerkesztője ismertette a művet. Az Építészeti Múzeumban található, több száz eredeti Ybl tervből válogattak a szerzők és állították össze a könyvet, amelyet egyébként az előcsarnokban megvásárolhattak a konferencia résztvevői. Kapható volt ezen kívül a Holnap Kiadó Gerle János szerkesztette korábbi Ybl kötetének újranyomása és az Ybl összesnek nevezett könyv is. Az előcsarnokban Ybl terveket és a tavaszi gyermekrajz-kiállítás díjazott alkotásaiból láthattunk válogatott tablókat. Végül egy rendkívül figyelemre méltó dekorációról. A férfi és női toalettekben a falakon a Budai Vár történetének hat dátuma és rövid leírása szerepel öt nyelven: magyar, angol, francia, német, orosz. Az időpontok: 1247 kezdet, 1340 Anjou palota, 1475 Zsigmond bővítése, 1493 Schedel Világkrónika, 1541 Szulejmán csellel bevette a várat, 1686 a Szent Liga csapatai felszabadították. A WC fülkék ajtajain 1849-től 2014-ig tart a dátumsorozat.

A sikeres, számos új szempontot felvető konferencia azonban kissé féloldalas volt, mivel csak egy (a fiatal építész) szekcióülésen adta meg a lehetőséget a résztvevőknek a kérdésfeltevésre, így jórészt csupán a kiváló előadók gondolatait ismerhettük meg. Pedig minden bizonnyal a résztvevőknek is lettek volna észrevételei, javaslatai, mint történt ez legutóbb is, november 19-21. között az Iparművészeti Múzeumban rendezett nemzetközi Lechner konferencia alkalmával. Egyedül krónikásnak adatik meg a lehetőség, hogy észrevételét megtegye. A Várkert Bazár előtt elhaladó, budai fonódó villamoshálózat felső vezetékei erősen zavarhatják a Duna felől Ybl Miklós gyönyörű neoreneszánsz épületkompozíciójának látványát, ezért célszerű lenne ezeket ezen a rövid szakaszon megszüntetni, a zavaró momentumot kiküszöbölni. Erre külföldön már találunk példát. Nizzában, a francia Riviéra fővárosában a nem régen visszaállított villamosjáratot a városközpontot jelentő Masséna téren felső vezeték nélkül, a motorkocsiba szerelt akkumulátorokkal viszik át, így a látványt semmi nem zavarja, míg a hozzávezető Győzelem sugárúton a felső vezetékek megvannak. Ezt kellene itt is megtenni, a budai Duna-partnak a Várkert Bazár előtti szakaszán a villamos felső vezetéket megszüntetni és olyan panoráma villamosokat beszerezni, amelyek technikailag ezt az áthaladást megoldják, ugyanakkor a benne utazók számára a pesti Duna-part képének élvezetét maximálisan lehetővé teszik. Így a budai oldalon kiépülő villamosjáratunk is – a pesti oldalon húzódóhoz hasonlóan – a világ legszebb kilátású villamos vonalai közé tartozhat majd. A konferencia hiányzó összefoglalásaként ezt a konstruktív javaslatot terjesztem elő az illetékesek figyelmébe.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár






Építési megoldások