épületek ipari épületek Töreky Balázs TUS szendvicspanel

Fék az entrópián

Knorr-Bremse gyártóbázis, Pest


pestimonika | 2011. január 14.
     
Kifelé hajtunk a Soroksári úton, a környék vigasztalanul sivár. Külvárosi iparnegyed, de a tradicionális ipari városrészek hangulatára már csak egy-egy régi épület emlékeztet, túlnyomórészt jellegtelen ipari vagy kereskedelmi létesítmények sorakoznak az út mentén teljes összevisszaságban.
Később egy-két lakóházcsoport is feltűnik – négy- vagy tízemeletes kis lakótelepek –, hogy a szedett-vedett kollázsszerűség még tovább fokozódjon. Valamiféle rendezettségnek, városépítészeti minőségnek nyoma sincs, teljes a káoszba hullás, az entrópia.
De mielőtt a GPS jelezné, hogy elértük az úticélunkat – persze GPS-szel jövünk, 21. századi ember enélkül már képtelen tájékozódni – egyszer csak felkapjuk a fejünket, az út bal oldalán az eddigi összkép hirtelen megváltozik, valami tisztán megformált, rendezett dolog tűnik fel, egy egészen más minőség, mint amit eddig láttunk.
Pestszenterzsébet és Soroksár, Budapest XX. és XXIII. kerületeinek határán vagyunk. Itt, a Helsinki út szervizútja mellett épült fel a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. új gyártóbázisa, nem messze a cég – szintén Helsinki úti – székhelyétől.
A telken korábban az egykori ÉPFU vállalat telephelye működött, ennek épületeit elbontották. A majdnem kilenchektáros, sík telken értékes faállomány vagy egyéb növényzet nem volt, északról és délről ipari üzemek határolják, a keleti oldalához védőerdő csatlakozik. Így az új üzemépület elhelyezését különösebb kötöttségek nem befolyásolták, de mivel a végső állapot két ütemben fog megvalósulni, az alapvető szempont volt, hogy a második ütem majd csatlakozni tudjon a most elkészült épülethez.
A müncheni székhelyű Knorr-Bremse a világ egyik vezető cége a vasúti és a közúti járművek fék-, felfüggesztés és menetdinamikai rendszerei terén. Budapesten a fékek különböző elemeit gyártják. A kilencszázharminc munkatársat foglalkoztató új telephelyet júliusban adták át, itt a legkorszerűbb technológiának köszönhetően akár öt nap alatt el tudnak készülni a fékberendezések. A Knorr-Bremse néhány éve ünnepelte fennállásának századik évfordulóját, magyarországi üzleti kapcsolatai is nagy múltra tekintenek vissza: az első licenszszerződéseket az 1920-as években kötötték meg itt vasúti járművek fékekkel való felszerelésére.
Az új gyártóbázis a Helsinki úttal párhuzamosan, észak-déli hossztengely mentén helyezkedik el, déli irányban biztosítva a bővítés lehetőségét. Bruttó alapterülete közel harmincezer négyzetméter. Két fő részből áll: az üzemcsarnokból és a központi irodaházból. Az üzemépületnek a tervezési program szerint teljesen flexibilisnek, átláthatónak kellett lennie, hogy az egyes gyártási részlegek könnyen áthelyezhetők, módosíthatók legyenek. Ennek érdekében a nagy belmagasságú, előre gyártott vasbeton tartószerkezettel épült csarnok egy légterű lett, csak néhány olyan részt választottak le, amelyek technológiai vagy építészeti szempontból ezt megkövetelték (kísérleti üzem, illetve a lépcsők és a vizesblokkok).
Az üzemcsarnok középső részén, hosszirányban egy közbenső irodaszint húzódik, ahol a gyártásirányító szakemberek dolgoznak. Ez az elhelyezés lehetővé teszi számukra a folyamatos vizuális kapcsolatot a fizikai dolgozókkal, illetve a gyártási folyamatokkal. Az irodaszint természetes megvilágítását és szellőzését nagyméretű belső átriumok biztosítják, amelyek egyben a kellemes munkakörnyezethez is hozzájárulnak. Az üzemcsarnok természetes megvilágításáról és szellőzéséről tetőbevilágító sávok gondoskodnak. A nyugati – a Helsinki út felé néző – homlokzatot a tervezők a szerkezeti raszterhez igazodó, tizenkét méterenkénti kiugrásokkal mozgatták meg, melyeket a Qbiss by trimo egyedi moduláris rendszerével látták el, ezzel a csarnok hatalmas tömegét némileg megbontották, és az utcai homlokzatának léptékét a hozzá csatlakozó irodaházéhoz közelítették.
Ebben a központi irodaházban kaptak helyet a cégvezetés és a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó részlegek irodái. Az üzemcsarnok zárt, Trimo MultiVario szendvicspanelekkel burkolt tömegével szemben kontrasztot alkot az irodaépület üveghomlokzata és könnyed tömegformálása. Szimmetrikus kompozícióról van szó, amelynek tengelyében helyezkedik el a főbejárat és az előcsarnok, az északi és a déli szárnyakban pedig az irodák és a szükséges kiegészítő helyiségek. Az első emelet fő előcsarnokából egy galériafolyosó indul, amely áthalad az üzemcsarnok terén. Itt végigmenve a vendégek is megismerhetik az üzem tevékenységét. A második emeleten egy többcélú rendezvénytermet alakítottak ki a szükséges kiszolgáló helyiségekkel. Az alacsonyabbik északi és déli tetőrész tetőteraszként funkcionál.
A telek nyugati sarkában a teher- és a személygépkocsi-forgalom ellenőrzésére és irányítására kialakított portaépület hullámvonalú teteje játékosságával oldja a hatalmas, szigorú gyárépület monotonitását. A déli sarokban lévő melléképületben az üzemben keletkező olajos forgácsot gyűjtik négy konténerben, ezenkívül itt van a hulladék és az ipari gázpalack tároló.
Az épület funkcionális jellegének nagyon szép, emberi ellenpontja a gyalogos bejárat közelében az utca felé kialakított 56-os emlékhely. Itt egy korabeli légvédelmi ágyút is kiállítottak, azoknak a fegyvereknek az egyikét, amelyek fontos szerepet játszottak annak idején a főváros déli védelmi körzetében szovjet páncélosokat és sorozatvetőket megsemmisítve. Az emlékművön egy Kossuth Lajostól származó idézet áll: „Nem győztünk, de harcoltunk. Nem törtük meg a zsarnokságot, de feltartóztattuk. Nem mentettük meg hazánkat, de védelmeztük.” Valószínűleg ez az épület sem tudja száz százalékban megnyerni a harcot a széthulló környezete ellen, de mindenképpen fékezi a káosz felé haladást, talán jó példaként vissza is tudja fordítani azt.

Építtető : Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft.

Felelős tervező: Töreky Balázs
Építész tervező: TUS Építész Tervező Kft.
Töreky Dezső
Töreky Balázs
Semmelweis Tamás
Csertő András
Rauscher Judit
Csömöre-Botlik Emese
Peschkáné Mészáros Eszter

Statika: Máté Tamás
Gépészet : Kővári Henrik
Elektromos tervező: Tóth László
Úttervező: Kleszky Gyula
Kerttervező: Simon-Balázs Katalin
Konyhatechnológia: Straub Ágnes
Belső közmű: Multi Kft.
Belsőépítészet (irodaház): Tóth Zsuzsanna

A szerző legújabb cikkei:
Ornamentika az építészetben
Mennyi idő alatt ér át egy vicc Budáról Pestre?
A házak nem hazudnak
A tervtári munka ezer arca
Elérhető az első magyar BIM-kézikönyv
Jan Gehl Veszprémben
Építészeti fotótár indult
150 éve született Árkay Aladár
A Wekerle-teleptől a Georgia-házig
Az építész, akit a világon mindenki így ismer: CF tanár úr
„…rá tudja nyomni a mások eszméire is a saját zsenialitása bélyegét”
Európa városai Tallinnban találkoztak
La Chaux-de-Fonds-tól Csandígarh-ig



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: -3 (6 szavazatból)