kiállítás Kerényi József Lechner Tudásközpont

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy elsiessük”

Megnyílt a Kerényi kiállítás a Lechner Tudásközpontban


Csépé
Józanság és emberség: ezek nem építész szakkifejezések, de tény, hogy elképesztően józan és időtálló építészetet teremtett, az egyetemen pedig emberséges, empatikus tanárként nagyon összetartó hangulatot hozott létre – mondta Perényi Tamás Kerényi Józsefről az építész életmű-kiállításának október 16-i megnyitóján a Lechner Tudásközpontban.

A Lechner Tudásközpont a tervtárában őrzött építészeti életművekből rendezett kiállítások sorában október 16-tól Kerényi József munkáit mutatja be. A főleg az 1945-1989 közötti időszak – jogutód nélkül megszűnt – tervezőintézeteiben készült műszaki dokumentációkat tartalmazó tervtárba a közelmúltban több jelentős építész életműve is bekerült, és a továbbiakban is szívesen fogadnak ilyen anyagokat, amelyeket megfelelő körülmények között tudnak tárolni, szükség esetén papírrestaurátor bevonásával helyreállítani és katalogizálva a nyilvánosság számára is elérhetővé, kutathatóvá tenni.

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy elsiessük” – idézte bevezetőjében Pesti Monika, a kiállítás kurátora Kerényi Józsefet, mindenkit arra biztatva, hogy kicsit lassuljon le a hétköznapi pörgésből és érezze jól magát a megnyitó estéjén. Ahogy elmondta, az előkészítő munkák során nagyon pozitív élmény volt a számára, hogy mindenki, akit megkeresett – vagy meg sem kellett keresni, egyszerűen csak hírét vette a kiállításnak –, nagyon lelkesen reagált és többen hozzátettek valami pluszt is a kiállításmegnyitóhoz. Egy ilyen „hozzáadott érték” a KárpátPress Stúdió videó-összeállítása, ami a megnyitó előtti gyülekezéshez adott hangulatos hátteret. Novák Lajos csapata végigjárta Kerényi épületeit, az Építészet XXI című televíziós építészeti műsorukban egy adást neki fognak szentelni a kiállításhoz kapcsolódóan. Egy másik ilyen plusz hozadékot képeznek a Vásárhelyi Dániel építésztől, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara alelnökétől kapott mai fotók a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióról, amelyek megmutatják, mennyire pezsgő élet folyik sok évtized elteltével is az intézményben, és milyen organikusan illeszkedik a környezetébe.

A megnyitó egy Kerényi József alakját felelevenítő, néhány perces filmbejátszással kezdődött meg, majd az ezt követő beszélgetésben pályatársak, egyetemi tanár kollégák, volt tanítványok idézték fel a legmeghatározóbb élményeiket Kerényivel kapcsolatban.

A beszélgetés moderátora, Osskó Judit, Ybl-díjas építész, televíziós műsorvezető, szerkesztő, rendező először 1977 júliusában, az Unokáink is látni fogják című építészeti televíziós sorozatának Kecskemétről szóló adásában készített interjút Kerényivel. A megnyitó beszélgetés elején az akkori, a pályája zenitjén lévő Kerényit idézte fel, aki rendkívül vonzó személyiség volt tele ambícióval és tettvággyal. A 2014-es MMA portréfilmre készülődve már egy idős, felesége halála után megtört embert látott viszont, aki azonban a forgatásra újra megfiatalodott és összeszedte régi energiáit.

Roth János DLA habil, Ybl-díjas építész, a BME Lakóépülettervezési Tanszékének oktatója az egyetemi évei óta ismerte Kerényit, akivel évfolyamtársak voltak. Különböző tankörökhöz tartoztak, így közvetlenül nem voltak kapcsolatban, de az már akkor nyilvánvalóan kiderült, hogy Kerényi a közösségteremtő emberek közé tartozik. Tagja volt az egyetemi színjátszókörnek is, talán a díszlettervezés iránti fogékonysága ennek is köszönhető. A pályakezdésükben is voltak párhuzamok, míg Kerényi a diplomázás után hamarosan Kecskemétre került, Roth Székesfehérváron kezdte a pályáját. A megyei tervezőintézetek jó iskolák voltak a fiataloknak, mivel építészhiány volt, ezekben rögtön önálló tervezési munkákhoz juthattak. Ennek köszönhető a kiállításon bemutatott épületek nagy része is, amelyek Kerényi életművének gerincét adják.

Józanság és emberség: ezek nem építész szakkifejezések, de tény, hogy elképesztően józan és időtálló építészetet teremtett, az egyetemen pedig emberséges, empatikus tanárként nagyon összetartó hangulatot hozott létre – emelte ki Kerényi legfontosabb tulajdonságait Perényi Tamás DLA, Ybl-díjas építész, egyetemi docens, aki elmesélte a Nagykőrösi Konzervgyár üzemi konyhájának sztoriját is. Kerényi az alföldi erős napsütés ellen vasbeton árnyékolószerkezetet tervezett az épületre, a statikust egy veszprémi hasonló példával motiválta a nehéz feladat megoldására: „ha ott meg tudta csinálni a statikus, nálunk is mennie kell”. A statikus kolléga évek elmúltával Veszprémben járva szembesült azzal, hogy az ottani példa – fából készült.

– Kerényi „udvartartásához” tartoztam, barátja lettem, tíz évig voltunk együtt Kecskeméten a hatvanas években – emlékezett vissza Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, érdemes művész, aki Kerényinek több munkájánál az alkotótársa volt. – Thomas Mann-i értelemben véve nagyformátumú ember volt. Mindenki hallgatott rá. Kevés épületet tervezett, de mint Noé, a kommunista özönvízben megmentett mindent, ameddig karja elért.

Ahogyan Kerényi azt mondta a házakról, hogy a kor előrehaladtával egyre szerethetőbbeknek kell lenniük, ez tanárként őt is jellemezte – mondta el Molnár Zoltán, aki a Kerényi tanítványaiból álló, a mai napig is összejáró kört képviselte a beszélgetésben. Kezdetben még volt benne egyfajta türelmetlenség a diákok „ökörségeivel” kapcsolatban, ám évekkel később már konkrét dicséreteket is képes volt megfogalmazni: „Na, ez szép! Látszik, hogy tököltél vele.” 1992-ben Kecskeméten felkérték egy kiállításra, ahol ő a tanítványait helyezte az előtérbe. A megnyitó utáni sörözésen mondta a számukra máig is emlékezetes gondolatot: „A szellem olyan, mint a szél, csak a levelek rezgése jelzi a jelenlétét.” – Ez a kiállítás most 2018-ban is egy ilyen csokor falevél – hangsúlyozta Molnár Zoltán.

A régi időkről szóló beszélgetés után Juhász Ágnes a mai fiatal építészgeneráció képviseletében mondta el az Építőművészeti Doktori Iskola keretei között Kerényi Józsefről folytatott kutatásainak tapasztalatait. Az építészeti szempontok mellett nagyon fontosnak és a mai fiatal nemzedék számára példaértékűnek tartja Kerényi hozzáállását, ahogy gyakran megrendelés nélkül is elkészített koncepcióterveket vagy a források előteremtésébe is bekapcsolódott.

A megnyitó második, kötetlenebb részében a résztvevők a kiállítás megtekintése és a szakmai, baráti találkozások, beszélgetések mellett – a bevezetőben említett plusz hozadékok egy további elemeként, Osskó Juditnak köszönhetően – megnézhették a Kerényi Józsefről 2014-ben készült MMA portréfilmet.

Forrás: Lechner Tudásközpont

A szerző legújabb cikkei:
Hogyan áll a Puskás Stadion építése?
A Nemzetközi Építészkongresszusra megjelent a Metszet idei első száma
A New York-i Diller Scofidio + Renfro nyerte az Új Közlekedési Múzeum pályázatát
Webinárium-legendárium: ami látszott, és ami nem
Mi az, hogy Okos építészet nyomás alatt?!
A Közlekedési Múzeum pályázatáról beszélt Vitézy Dávid eredményhirdetés előtt
Lesznek meglepetések az idei Nemzetközi Építészkongresszuson!
Ben van Berkelnek egyszerre két felhőkarcolója készült el Szingapúrban
'Én nem is gondoltam volna, hogy ilyen sikeres lesz' – újra itt a webinárium
Fotósuli építészeknek: sikeres kezdeményezés volt
Átadták az Árpád parkolóházat: modern zöldtető alatt parkolhatnak a győriek
Noll Tamásék tervezhetik az új óriáskórházat Dél-Budán
Esztrichet csak pontosan, szépen – itt az irányelv!



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:     


Hírlevél feliratkozás >>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások