Az Egyetemváros által kijelölt déli terjeszkedési irány helyett az 1960-as évekre megszilárdult a város keleti irányú fejlesztésének gondolata. Ennek következményei, a régi kereskedőházak nagy mértékű szanálása, az autósforgalom elterelése és az új városközpont arculatának kialakítása határozták meg az évtized városépítészetét.

Az első nagy építkezések, a szocreál stílus történeti álruhájából adódóan még többé-kevésbé „hagyományos” összképet eredményeztek, a hatvanas évektől induló nagy építkezések viszont már a szocializmus keretei közé szorított modernizmust képviselték.

Elkészült BIG "láthatatlan múzeuma" Dániában, Blåvandban. Az épület közvetlenül egy második világháborús német bunker mellett, a homokdűnékbe vágott lineáris átjárók kibontásával jött létre.

A Balaton már az I. világháború után elkezdett elérhetővé válni a szélesebb néprétegek számára. Az új idők új igényeinek megfelelő nyaralótípus kikísérletezésében Kotsis Ivánnak komoly szerepe volt, míg a Kotsis Endrétől ismert egyetlen nyaraló a régebbi típust testesíti meg, de mai szemmel nézve is meglepően korszerű építészeti megformálással.

A Ten Fold Engineering mérnökiroda olyan épületek terveit dolgozta ki, amelyek mindössze nyolc perc alatt felépítik saját magukat.

A Philipp Esch által tervezett alpesi közlekedő a corten acél, a vasbeton és a természetes kő lényeglátó használatát tükrözi. Az egyszerre természeti és műemléki környezetbe ágyazott útvonalat regionalista alkotásnak is nevezhetnénk, noha építészeti műtárgyait az ipari kikötők belül fehér, kívül rozsdás hajóroncsai ihlették.

A MAD kínai építészeti stúdió egy sci-fikből ihletett központot tervezett a Faraday Future elektromos járművek fejlesztésével foglalkozó autóipari vállalat középpontja számára, Észak-Kaliforniában.

Török, moldáv és ukrán társaságok jelenlétéről számolt be a Magyar Nemzetnek az ÉVOSZ elnöke.

Veszprém városának mai képe hosszú évszázadokon át formálódott. Hogyan alakult ki a ma látható összkép? Milyen szándékok, társadalmi, politikai megfontolások vezérelték a huszadik század várostervezőit? Hogyan jelent meg mindez a közvéleményben, és milyen örökséget hagytak e zaklatott évtizedek? Ezekre keres választ a következő cikksorozat.

Idén Dr. Buzna Margit, Eleőd Ákos, Kis Béla, Kmetykó János, Nagy Gergely, Rónai Károly és Zsemberi István munkáját elismerte el a Város-és Faluvédők Szövetsége, azaz a Hungaria Nostra Podmaniczky-díjjal.

Már épül a Hudson Yards, ahol lakó és irodatornyok valamint bevásárlóközpont képezik majd a közel kétmillió négyzetméternyi területet, amely az USA történetének legnagyobb magánpénzből finanszírozott ingatlanfejlesztése lesz.

A Galvani híd közvetlen összeköttetést teremt majd Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között.