1-12 megjelenítése a(z) 1,351 elemből.
A veszprémi várnegyed kőbe faragott sárkányait, bárányait és óriási festett madarait is felfedezhetjük az őszi szünetben

Október 23-a és november 1-je között, az őszi szünetben a veszprémi várnegyed kőbe faragott, festményeken és oltárképeken megelevenedő állatalakjait is felfedezhetik az érdeklődők. A vezetett vársétákon megtudhatjuk, milyen szimbolikát hordoznak a 13. századi Gizella Kápolnában, a barokk Biró-Giczey Házban és a várnegyed szobrain megfigyelhető bárányok, sárkányok és kígyók, oroszlánok és egzotikus madarak.

Egyházi műemléki támogatások 2026. előtt és után

Vitaestsorozatot indított a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a hazai műemlékvédelem jövőjéről. Az október 19-ei alkalmon az egyházi műemlékek speciális helyzetéről beszélgettek a felkért szakemberek, az est szervezője az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület és a Möller István Alapítvány.

Mi várható az építésügyben? – Frissítve a minisztérium tájékoztatása nyomán

A minisztérium válaszolt, a cikket eszerint frissítettük! A közelmúltban Szemerey Samu államtitkár több fórumon is megszólalt a várható változásokkal kapcsolatban, ezek alapján kirajzolódni látszik, mire számíthat az építész szakma. A sajtó forrásai mellett köszönjük Karé Krisztián segítségét a kamara rendezvényén elmondottak megismeréséhez.

Építészet az alkotás tükrében – Kazi Zsolt gondozásában érkeznek a Tervlap új típusú tartalmai

Az építészi pálya ritkán egyetlen, egyenes vonal mentén épül fel. A tervezés mellett a kutatás, a szakmai kommunikáció, az oktatás,vagy éppen a vizuális kultúra is ugyanannak a gondolkodásnak különböző terepei lehetnek. Kazi Zsolt munkájában ezek az irányok párhuzamosan vannak jelen; a Tervlap portál vele készített interjút.

Árkay Aladár – Rákócziánum kápolna 100

Változik a forma, a forrás és az építészeti nyelv, miközben az útkeresés megmarad. Árkay Aladár pályája a szecessziótól az új templomépítészet felé vezet, majd fiánál, Bertalannál folytatódik. A százéves Rákócziánum is változik, miközben a tér őrzi építészeti karakterének lényegét. Hol húzódik a határ változás és megőrzés között?