Életének 102. évében elhunyt Dragonits Tamás Ybl Miklós-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett építészmérnök, Budavár Díszpolgára. A hírt a gyászoló család megerősítette, az ismert építész csütörtökön este távozott.

Kíváncsian vártam ezt a konferenciát. Mindig azok a pillanatok ragadnak meg, amikor egy épület nem csupán megmutatja magát, hanem el is árul valamit a mögötte álló gondolkodásról. Ez a páros előadásformátum pontosan ezt kínálta: az építész és a szerkezettervező együtt beszél kedvenc épületéről – az ihletés és a megvalósítás találkozásáról.

2025-től kiemelt alkalmakon a látogatók is megcsodálhatják a veszprémi Érseki Palota 250 éves kápolnáját, ahová a most zajló restaurálásig csak kevesen nyertek bebocsátást. Az apró kápolna lenyűgöző alkotásokat rejt: Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festője, Johann Ignaz Cimbal mennyezetképén, a ragyogó fényben felfedezhetjük az Atya gondolataként megjelenő kisded Jézust is. 

2024. november 26-án kedden, a hagyománynak megfelelően a BME Dísztermében került sor a 14. Épületszerkezeti konferenciára. Az idei tematika Finta József életműve köré szerveződött: az idén januárban elhunyt építészre pályatársai, munkatársai emlékeztek, míg az épszerkes előadások egy-egy kapcsolódó témát mutattak be, például a téglaépítést, illetve az üvegszerkezeteket. 

Tartószerkezeti, műemléki kutatási, építészeti és történeti belső tér helyreállításával kapcsolatos kérdések is szerepeltek a Történeti épületek helyreállítása szakmai fórumon, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) szervezett a pécsi Pollack Expo keretében.

Historizáló, neoreneszánsz stílusú, négy helyiségből álló szalonsor festett felületeit restaurálják a szakemberek a veszprémi várnegyed Kanonoki Házában, a szomszédos Kisszemináriumban pedig rábukkantak az épület egykori kápolnájára, amely 2025-re visszanyeri régi pompáját.

Életének 89. évében, 2024. március 9-én elhunyt Kévés György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze. Kévés György olyan, maradandó életművet létrehozó építőművész volt, aki közéleti, művészetszervező tevékenységével is örökérvényűt teremtett.

A következő cikkben az érdi kaptárköveket mutatjuk be. Ezzel elérkeztünk az Érd értékeit bemutató cikksorozat utolsó részéhez, ezért egy tartalomjegyzéket is közzéteszünk a megjelent cikkekről.

A tervpályázat célja olyan pályaművek kiválasztása, amelyek méltó módon mutatják be a nagymúltú történelmi helyszínt, és amelyek választ adnak a templomegyüttes rekonstrukciójának és megújításának izgalmas építészeti kihívásaira.

Szent Sebestyén és Kálvária kápolna. Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália élete, Tövissel koronázott ülő Krisztus szobra és a pestis leírása az Érd Ófalu építészeti emlékei második részének alkotói.

Az érdi minaret mellett érdemes megemlékezni Magyarország oszmán-török emlékeiről. Két minaret csupán csonkán maradt fenn: az egyik Esztergomban, a másik Szigetváron. Ezen kívül dzsámik (templomok), türbék (síremlékek) és ilidzsék (termálfürdők) maradtak ránk. A hadi építészet emlékei, a budai Várban tornyok, bástyák, rondellák.

A MÉK Műemlékvédelmi tagozatának szervezésében két, Esztergom témájú könyv kerül bemutatásra. „Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről” és „Esztergom polgári és katonai temetői".