Életének 102. évében elhunyt Dragonits Tamás Ybl Miklós-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett építészmérnök, Budavár Díszpolgára.

Dragonits Tamás
Budapest, 1924. november 13. – 2026. január 11.

Dragonits Tamás a budapesti Szent Benedek Gimnáziumban érettségizett 1941-ben.

Építészmérnöki tanulmányait 1942-48 között végezte a József Nádor Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetemen, illetve a Budapesti Műszaki Egyetemen. Sok műegyetemi hallgatóhoz hasonlóan őt is katonai behívóval nyugatra vezényelték a nyilasok, de a vonat Németország helyett Dániába ment, majd tovább utazott Svédországba. Dragonits fél évig béreslegény volt egy svéd farmon, majd fél évig egy svéd építészirodában dolgozott, ami egész későbbi pályájára hatással volt.

1947-ben hazatért és befejezte az egyetemet. 1949–1950 között a Fővárosi Tervező Irodában (FŐTI) segédtervező, ahol először az épületek helyreállításával, később a műemlékek helyreállításával foglalkozó csapatban dolgozott, melynek székhelye a Várnegyedben, az Úri utcai Majláth-palotában volt. 1951 elején a KÖZTI irodájába kerültek, amit ekkor Janáky István vezetett. Jelentős szerepe volt a Várnegyed helyreállítási munkáiban, a budai várnegyed 43 házának újjáépítésében. 1958–1984 között a VÁTI osztályvezetője és irodavezetője volt.

Több vidéki városban tervezett lakóépületeket (Szeged, Sopron). A világi épületek (egervári, siklósi, sárvári várkastély) és templomok (Esztergomi Bazilika, egervári, terényi, herédi templom) helyreállítása mellett, liturgikus terek tervezésével is foglalkozott.

1967–1998 között a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának tagja volt. 1984-től nyugdíjas magántervező. 1988-ban a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetem díszdoktora. Az ICOMOS (Nemzetközi Műemlékvédelmi Bizottság) alapító tagja. 1990–1994 között Budapest I. kerülete önkormányzati képviselője volt.

1968-ban Ybl Miklós-díjat, 1980-ban Reitter Ferenc-díjat, 1988-ban „Magyar Műemlékvédelemért” plakettet, 1994-ben „Budapestért” díjat, 2004-ben Forster Gyula-díjat, 2008-ban Möller István-emlékérmet kapott. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (katonai tagozata) kitüntetésben részesült, 2015-ben Budavár díszpolgára címet kapott.

„Leginkább nem azokra az épületekre vagyok büszke, amiket felújítottam, hanem azokra, amik átalakítását meg tudtam akadályozni.” – Dragonits Tamás

Kedves Tamás bácsi, nyugodjon békében!

Dragonits Tamás 90. születésnapja

A szerző legújabb cikkei



KIADVÁNYAJÁNLÓ

Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában
Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jele...

Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában
Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában

Megjelent a Metszet 2025/3. száma, ezúttal középületek témakörrel. A Richter új székházáról az ápril...

Társasházak a Metszet 2025/2. számában
Társasházak a Metszet 2025/2. számában

A Metszet 2. számában többlakásos lakóépületeket gyűjtöttünk össze. A hazai és európai épületek bemu...

Megjelent a Metszet idei első száma
Megjelent a Metszet idei első száma

A XXII. Nemzetközi Építészkongresszus előadóinak cikkei alkotják a Metszet 2025. évi első számát, ez...