Marótzy Katalin egyetemi docens és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében valósult meg a Hauszmann 100 emlékkonferencia 2026. május 27-én a BME K210-es termében. 

Jelentős ugrás következett be az elindított építőipari kivitelezések értékében 2024 utolsó negyedévében, az Aktivitás-Kezdés meghaladta a 830 milliárd forintot, mely kiemelkedően magasnak számított. Hozzá kell azonban tenni, hogy a kimagasló számokban nagy szerepet játszott a mohácsi Duna-híd építésének elindulása.

Enyhén csökkent a harmadik negyedévben az első és második negyedévhez képest a hazai megkezdett építőipari kivitelezési munkák értéke: összesen valamivel kevesebb mint 600 milliárd forint volt az EBI Építésaktivitási Jelentés Aktivitás-Kezdés mutatója. Továbbra is Kelet-Magyarországhoz kötődött az országos Aktivitás-Kezdés legnagyobb része (45%).

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző dél-európai (Spanyolország, Portugália, Olaszország) országokba kalauzolom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat.

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző kelet-európai, ill. közel-keleti országokba (Grúzia, Törökország, Jordánia, Ukrajna, Bulgária, stb.) invitálom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészeken található kedvenc épületeimet és városaimat.

Hatalmas feladat is egy nagyszerű emberről megemlékezni, akiről a századforduló építészeti emlékein keresztül Kolozsvártól Szombathelyig, Pozsonytól Fiuméig felejthetetlen, emblematikus épületek tanúskodnak. Munkáiról beszélni, életútjáról írni néhány sorban szinte lehetetlenség.

Az egykori Igazságügyi Palota épületét mindenki úgy ismeri, hogy a Néprajzi Múzeum. Ugyanis az működött a Kossuth téri épületben 1973 és 2017 között. Pár éve aztán döntés született az intézmény kiköltöztetéséről, hogy ismét a Kúria kapja meg házat. Ám azt kevesen tudták, hogy az épületnek durván a harmadát nem is a múzeum foglalja el.

120 éve, 1896-ban készült el Hauszmann Alajos tervei alapján a Néprajzi Múzeum – akkor Igazságügyi Palota vagy Kúria – épülete, a zárókövet maga Ferenc József tette le „hercegek, az ország zászlós urai, a miniszterek és nagyszámú meghívott vendégek” jelenlétében az október 20-i avató ünnepségen.