A mai Isztambulban szinte tapintható a több mint 2 500 éves kontinuitás, hiszen itt a Boszporusz partján már a Kr.e. 7. században megkezdődött az első fontos korszak Büzantion megalapításával. Nevezhették aztán a várost később Konstantinápolynak, Bizáncnak, Sztambulnak, vagy éppen Isztambulnak, a ténylegesen két világ határán létrejött település akropolisza vitán felül a legősibb időktől lakott és beépített rész.
Mivel 2022 kora nyarán Isztambulban szinte valamennyi, a kereszténységhez kötődő emlék felújítás alatt állt, több időt volt alkalmunk eltölteni a Topkapi szerájban. Az épületegyüttes szépségéhez valamennyi szultán hozzátoldott valamit egészen a 19. század közepéig, amikor is az állami adminisztráció átköltözött a Boszporusz másik oldalára, az akkor frissen megépített Dolmabahçe palotába.
A magyar jelentés szerinti Ágyúkapu palota Bizánc az oszmánok általi, 1453-as elfoglalását követően fokozatosan épült ki a ma ismert formájában, és a szultánok rezidenciájaként működött többek között. De a hozzávetőlegesen 750×400 méteres terület kialakított palotaegyüttesen belül volt minden más funkció is, ami az uralkodó udvartartásával és a mintegy 5 000 fő eltartásával összefüggött: hivatali épületek, igazságügyi palota, iskolák, könyvtárak, számos fürdő, kútházak, imaházak és kupolás konyhák.
Minden udvarban számos meglepetés vár ránk! Rögtön az elsőben magasodik a Szent Irene-templom, amely még a római időkben, a 4. században épült, és így a palotaegyüttes legősibb épületének számít. Miután belépünk a főkapun, csodálatos fákkal és bokrokkal övezett sétányokon jutunk el a második udvar legfényesebben díszített épületéhez, az egykori igazságügyi palotához. Harmonikus hatást kelt a különböző pavilonok belső csempedíszítése és a kis intim belső kertek virággazdagsága, melyek a tenger közelsége miatt nyáron is kellő nedvességhez juthatnak a folyamatos öntözés mellett.
A negyedik udvar végén aztán nagy élményt ad a kilátás a Boszporuszra, és a túlsó, már ázsiai, hajóval könnyen megközelíthető partszakasz látványa.
A második udvar déli szakaszára telepített konyhák fizikai méretei árulkodtak az itt dolgozó személyzet nagyságáról, akik nap mint nap gondoskodtak az itt élők mindennapi élelmezéséről. A nyerstégla kupolák és szellőzők a teljes palotanegyed legmonumentálisabb szerkezetei közé tartoznak a szakrális épületeken kívül.
A leglenyűgőzöbb azonban mégiscsak a legszentebb szentélyben tett látogatás: a korábban csak kevesek által ismert és sokak számára tiltott terület, az egyedülálló építészeti életművet megalkotó Szinán pasa által tervezett hárem, mely III. Murád szultán uralkodása alatt épült ki a 16. század végére, és a mai kor látogatóinak is megőrzött valamit a titkok illatából. A hárem külön világot alkotott az épületegyüttesen belül, kis belső utcáival, teresedéseivel és természetesen gazdagon díszített belső tereivel Isztambul egyik legszebb látványossága tárul elénk.
Az izniki csempével burkolt falaival és aranyozott kupoláival kialakított nagy szalon az általam eddig látott egyik legszebb muzulmán belsőépítészeti tér, önmagában már csak ezért is érdemes ellátogatni Isztambulba!
Ajánlott irodalom:
- Tompos Erzsébet: A bizánci és az iszlám építészet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.
- Charles Fitzroy: A szultán Isztambulja napi öt kurusból. Scholar Kiadó, Budapest, 2014.
/folyt. köv./
A Szerző fényképfelvételeivel
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
