A rekonstrukció tiltása, a Velencei Kartában nem definiált, [1] mégis mindenki által tudni vélt dogma rendkívül mélyen gyökerezik a hazai építész közgondolkodásban. Míg a laikus közönség általában örömmel fogadja a teljes rekonstrukciókat – hiszen a turizmus, különösen az élményturizmus nem kedveli a romokat, annál inkább a korhű bútorokkal, viaszbábukkal vagy önkéntes színészekkel berendezett enteriőröket –, a műemlékvédelemben kevésbé jártas szakmabeliek továbbra is egyetértenek: a rekonstrukció lehetőleg kerülendő.

A budapesti Kálvin téri felújítás és közterület-rendezés keretében 95 db 50×50 cm-es, egyedi felirattal ellátott térburkoló elemet helyeztek el a téren. Mindegyik feliratos kőből kettő készült – a "másodpéldányokat" vidéki és határon túli protestáns gyülekezetek kapják meg.