A 2026 tavaszán megnyílt The St. Regis Budapest kialakításakor a műemléki értékek megőrzése mellett a modern technológia szinte láthatatlan beépítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást.

A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

Az ÉVOSZ 2026. október 1-jei tanácskozásán ismertetett szabályozási és intézményi irányok az építésgazdaság jövőjét vázolják fel. Ezek egyelőre nem végleges döntések; megvalósításukhoz jogalkotási, közbeszerzési, költségvetési és programdöntések szükségesek.

Egy ilyen házat nem egy ember épít – és nem is egy ember állít helyre. Ybl mesterek, művészek és iparosok munkájából teremtett egészet; 140 évvel később Zoboki Gábor és társai ennek működését fejtették vissza. A nézőtér, a láthatatlan zengőtér, a levegő és a fény ugyanannak az Operaháznak a részei.

A szecesszió nem csupán építészeti stílus, hanem tudatos kulturális program volt. Mit jelent ez ma? A Városi Szalon első beszélgetése Lechner Ödön építészetén, Róth Miksa üvegművészetén, a restaurálás és a mecenatúra példáin keresztül kereste a választ. A képsor egy évtized kutató- és fotómunkájából állt össze.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

Az Európai Bizottság és az Europa Nostra kihirdette az Európai Örökség-díj / Europa Nostra-díj 2026-os nyerteseit, amelyeket az EU Kreatív Európa programja társfinanszíroz. Idén Európa legrangosabb örökségvédelmi díjait 30 példaértékű projekt és 18 országból származó kiemelkedő pályázó projekt kapja meg. Az idei nyertesek között szerepel a Magyar Állami Operaház a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában.

Rövidtávú oktatási programokkal – így az idei tavaszon megrendezendő nemzetközi építészeti kurzussal –, a közelmúltban beazonosított tematikájú kutatási kooperációval, kutatócserével folytatódik a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (PTE MIK) Építész Intézete és a kínai Beihai University of Art and Design (BUAD) közötti kapcsolat.

A Republica projekt a város új közösségi tere, mely a Buiksloterham egykori ipari területén valósult meg. A komplexum nem csupán lakóépület-együttes, hanem funkcionálisan és társadalmilag gazdag, fenntartható városi falu, a jövő sűrű városi életének modellje.

A Snøhetta terve amorf épített tájjal terjeszti ki a városközpontot, új promenádot hozva létre a folyóparton.

Az EECFA idén téli építési piaci előrejelzését december 12-én adta ki. A délkelet-európai régió egészét tekintve az EECFA pesszimista a következő évekre nézve. A kelet-európai régióban a piac egészét tekintve a kilátások továbbra is pozitívak, csak az előrejelzés pályája változott kissé.

A Mester születésének 90. évfordulója kapcsán rendezett emlékkiállítás az életmű bemutatása mellett Makovecz szellemiségét, gondolkodásmódját és alkotói módszerét mutatja be látványos képi-, hang- és nagyléptékű épített installációkkal. A Makovecz Alapítvány és a Műcsarnok közös rendezésében. A kiállítás kurátora Jonathan Glancey angol szakíró.