A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Ünnepélyes keretek között április 5-én megnyílt Budapest egyik legszebb látványossága, a leromlott állapotából megújult Citadella, a Gellért-hegy tetején, ahol kilátóteraszok, tágas virágos park, családbarát közösségi terek, panorámás kerthelyiséggel ellátott kávézó, fagylaltozó és ajándékbolt, valamint élményközpontú kiállítás várja a látogatókat.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

Kíváncsian vártam ezt a konferenciát. Mindig azok a pillanatok ragadnak meg, amikor egy épület nem csupán megmutatja magát, hanem el is árul valamit a mögötte álló gondolkodásról. Ez a páros előadásformátum pontosan ezt kínálta: az építész és a szerkezettervező együtt beszél kedvenc épületéről – az ihletés és a megvalósítás találkozásáról.

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. Megnézné őket eredetiben?

Látványos építészeti megoldások, kimagasló kivitelezési minőség és a homlokzat, mint identitáselem: idén tizenkettedik alkalommal díjazta a legszebb magyar épületeket a Baumit Év Homlokzata pályázata, ahol az ország számos pontjáról – Gárdonytól kezdve, Szegeden át egészen Vácig – kerültek ki díjnyertes épületek.

November 7-én 21. alkalommal ismerték el az idei év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében. A 2025-ös megmérettetésén közel 200 munka versenyzett egymással. Az Építészfórum szervezésében megvalósuló eseményt az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezték meg.

Idén először jelent meg a Nagy Bálint Építészeti Díj felhívása, amely kezdeményezés mögött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának tagjai állnak. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a fiatal építészekre, akiknek egyetemi tanulmányuk ill. annak befejeztével kezdődő pályájuk kezdeti eredményei egyszerre képviselnek magas építészeti minőséget, példamutató etikai alapállást és közösségért vállalt felelősséget.

Szeptember 15-én, hétfőn került sor a nyári szünet utáni első Építész Tervezői Napra, amelynek helyszíne már harmadik éve az Etele Pláza moziterme. 

Egyedülálló megoldással teszik akadálymentessé a megújuló veszprémi várnegyedet: a várhegy belsejébe vezetett liftnek köszönhetően az egyházi-kulturális központ a kerekesszékkel közlekedők, az idősek, valamint a babakocsit használó családok számára is könnyen megközelíthetővé válik. 

Felhívás a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztálya által fiatal építészek elismerésére 2025-ben alapított Nagy Bálint építészeti díjra történő felterjesztésre.

Kossuth-díjban részesült Ferencz Marcel, a Duna Aréna, a Néprajzi Múzeum és az idei Nemzetközi Építészkongresszusnak is otthont adó Nemzeti Atlétikai Központ tervezője.

Állami díjban részesült több építész és belsőépítész is.