A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Egyedülálló megoldással teszik akadálymentessé a megújuló veszprémi várnegyedet: a várhegy belsejébe vezetett liftnek köszönhetően az egyházi-kulturális központ a kerekesszékkel közlekedők, az idősek, valamint a babakocsit használó családok számára is könnyen megközelíthetővé válik. 

A Diller Scofidio + Renfro építésziroda, úgy tűnik, nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy a lehetetlenre vállalkozzon, autópálya mellé tervezett üvegpiramisba küldené lazulni a dubaji polgárokat.

Az új vízi városrész, a Mareterra mérföldkő Monaco városi terjeszkedésében, amely cölöpökre épült luxus rezidenciákat, nyilvános parkokat, tengerparti sétányt, kikötőt és üzletközpontokat foglal magában.

A Dél-dunántúli Építész Kamara az általa alapított díj pályázatát 2023. július 12–én ötödik alkalommal hirdette meg. A szeptember 5-i beadási határidőig a pályázatra 11 érvényes pályázatot nyújtottak be. A hirdetményben megjelölt Bíráló Bizottság 2023. szeptember 18-án ülésezett, és hozott döntést.

DLA kutatásom során a szocializmus időszakában létrejött modern városközpontok rehabilitációjának lehetőségeit vizsgálom. Ennek kapcsán foglalkoztam Ajka városközpontjának megújulásával.

Már lehet pályázni a 2021-es Pro Architectura díj elnyerésére. Az egymillió forint pénzjutalommal járó elismerésre épített környezetünk minőségi alakítása és megőrzése érdekében kifejtett tevékenységgel és nívós alkotással lehet pályázni. 

Az ellentétekre apelláló címet frappánsabban így írhatnánk le az írásunk témájával kapcsolatban: "A befejezett befejezetlenség művészete".

A pályázat célja, hogy olyan képanyag gyűljön össze, amely jól reprezentálja Magyarország településeinek képét, értékeit 2021-ben. A beérkező pályaműveket a MÉK a településkép védelmével, a településképi arculati kézikönyvek népszerűsítésével kapcsolatos rendezvényein, nyomtatott és digitális kiadványaiban, közösségi oldalain kívánja felhasználni.

Míg Magyarországon főleg reprezentációs célból használják az építészeti maketteket, külföldön a pályázatok és a tervezési folyamat kiemelt elemei.  Európa számos országában intézményes keretek között tanítják a makettező szakmát, nálunk csupán az építészeti oktatás kevésbé hangsúlyos része a képzés.

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek állnak ma az egykori műemlékek helyén.