Türelemmel viselt betegség után, életének 88. évében elhunyt Dr. Bitó János (1938. 10. 28 – 2026. 07. 14.) Ybl Miklós-díjjal és Kotsis Iván Emlékéremmel kitüntetett építészmérnök.

A Ferenciek terén álló északi Klotild-palota több mint egy évszázada meghatározó eleme Budapest városképének. Az épület luxusszállodává történő átalakítása egyszerre jelentett műemléki helyreállítást, szerkezeti kihívást és belsőépítészeti feladatot. A teljes rekonstrukciót a DVM vezette generáltervezőként és kivitelezőként.

A szecesszió nem csupán építészeti stílus, hanem tudatos kulturális program volt. Mit jelent ez ma? A Városi Szalon első beszélgetése Lechner Ödön építészetén, Róth Miksa üvegművészetén, a restaurálás és a mecenatúra példáin keresztül kereste a választ. A képsor egy évtized kutató- és fotómunkájából állt össze.

2026 június 20-án – kilenc év után – néhány órára ismét látogatók léphettek be az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépületébe a Múzeumok Éjszakája alkalmából. A rendkívüli alkalmat több kormányzati nyilatkozat és a Ráth György-villában megnyílt „Iparkodjunk! Lechner” időszaki kiállítás előzte meg. A rekonstrukció ügye ismét napirendre került.

„Álláspontok az Öbölből és azon túlról” címmel rendezték meg a XXIII. Nemzetközi Építészkongresszust. A meghívott előadók munkáiban a hely, a klíma, az anyag és a kulturális emlékezet az építészeti gondolkodás kiindulópontjaként jelent meg.

Az elmúlt évek pavilonként nehezen definiálható installációi után a mexikói alkotók idén a gyökerekhez való visszatérést kereső munkával örvendeztették meg Londont.

Tadao Ando Naoshima szigetén igazi építészeti csodát alkotott, itt a geometriába zárt csendtől a sötétség templomáig minden megtalálható, ami az építészeti terek és az emberi lélek kapcsolatáról elmondható.

"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Meitha Almazrooei,
Turki és Abdulrahman Gazzaz, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a harmincas-negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

Újraértelmezhető-e a kolostor a 21. században, megtartva a befelé fordulást, egyúttal átjárhatóságot biztosítva?

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.