A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja 22. alkalommal díjazza a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi előzsűri idén közel 200 alkotás közül választotta ki a legjobbakat. A finalisták november 6-án mutatják be munkájukat a vezető magyar sajtóorgánumok képviselőiből álló médiazsűri és a nagyérdemű előtt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A közönségszavazás és a jegyértékesítés elindult.

A tervezők úgy hoztak létre megfizethető lakásokat, hogy az eredeti lakásszám megkettőzése nem ment az építészeti minőség rovására.

Az építészi pálya ritkán egyetlen, egyenes vonal mentén épül fel. A tervezés mellett a kutatás, a szakmai kommunikáció, az oktatás,vagy éppen a vizuális kultúra is ugyanannak a gondolkodásnak különböző terepei lehetnek. Kazi Zsolt munkájában ezek az irányok párhuzamosan vannak jelen; a Tervlap portál vele készített interjút.

Az építész stílusokat bátran keresztező könnyed londoni lakóház önmagán túlmutató üzenetet hordoz korunk építészete számára.

A wiltshire-i vidéken nemrég készült el egy úttörő új építésű lakóegyüttes, amely egy ősi építési technikát tanult újra és alkalmaz kortárs módon. A ház egyike azon kevés brit példáknak, amelyek stabilizálatlan döngölt földből készültek – vagyis olyan körkörös, helyi anyaghasználatra épülő építési módszerrel, amelyben nem használnak cementadalékot.

Egy huszadik századi panelos szerkezetű munkásszállóval kapcsolatban a legtöbb ember első gondolata nem az értékmentés. Pedig szinte minden épületben vannak értékek, legfeljebb több fáradságot igényel a felkutatásuk.

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület által szervezett vitaestsorozat június 10-ei alkalmának témája a műemléki hatóság, a hatósági munka volt. A felkért résztvevőkö kívül a közönség sorai közül is számos szakember megosztotta tapasztalatait.

Vitaestsorozatot indított a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a hazai műemlékvédelem jövőjéről. A június 4-ei alkalmon a szakma és a társadalom közötti kapcsolat, elsősorban a műemlék-felújítások finanszírozása és reprezentációja volt a téma.

Az elmúlt évek pavilonként nehezen definiálható installációi után a mexikói alkotók idén a gyökerekhez való visszatérést kereső munkával örvendeztették meg Londont.

"Álláspontok az Öbölből és azon túlról" (Positions from the Gulf and Beyond) – ez az idei Építészkongresszus témája. Noura Al-Sayeh, Meitha Almazrooei,
Turki és Abdulrahman Gazzaz, Anne Holtrop és Lina Ghotmeh fiatal építészek az idei előadók: mind a harmincas-negyvenes éveikben járnak, és már világhírűek. Kik ők, és miért érdekesek?

Az építészirodák nagy része már átlépett a "papírvilágból" a CAD-rendszerek felé, kevesebben haladtak tovább, a BIM tervezés világába. Pedig az élcsapat már az AI, a mesterséges intelligencia támogatott tervezéssel foglalkozik.