„Meg lehet-e becsülni ennyi idő elteltével, hogy milyen közvetlen hatásai vannak Bulgária euróbevezetésének az ország lakásépítésére? Ezt kérdezi ma legtöbb bolgár építőipari vállalat. A rövid válasz: valószínűleg igen. A hosszabb attól függ, hogy milyen adatokat nézünk és azok mennyire frissek” – véli Yasen Georgiev, az EECFA bolgár elemzője.

A legfrissebb EBI Románia Építésaktivitási Jelentés szerint 2026 1. félévében az újonnan indult építési projektek értéke jelentősen zsugorodott Romániában: a Projekt-Kezdés szinte minden részpiacon csökkent. “Az 1. negyedév viszonylag erős volt, de ez nem volt elég ahhoz, hogy visszafordítsa a csökkenő tendenciát." – véli Dr. Sebastian Sipos-Gug.

2026. 1. félévében nőttek a török építési költségek, a lakásár-növekedés reálértéken lassult, az engedélyek száma nőtt az állami lakásépítési programoknak köszönhetően. A 2. negyedév azonban már gyengébb volt az építési engedélyekben és az építési teljesítményben, így nem lehet tudni, hogy ezek a programok fenntartják-e a lakásépítés növekedését.

Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román elemzője szerint ezeket a trendeket érdemes figyelni Románia lakásépítési piacán idén: az építési költségek bumerángszerű növekedése, a bérek és a fogyasztás csökkenése, a társasházak iránti jelentős érdeklődés, a kisebb méretű lakások és a jelzáloghitelektől való nagyobb függőség.

Az Euroconstruct brit elemzője szerint a brit lakásépítés 2025 utolsó negyedévét nehezen kezdte és bár a kormány 2029 végéig 1,5 millió új lakás átadását tervezi, a gyenge lakásépítési aktivitás, a növekvő üzemeltetési költségek és a visszafogott vásárlói kereslet az elmúlt évtized legnehezebb környezetét teremtette a lakásfejlesztők számára.

Főként az elindult M1-es autópálya-bővítésnek köszönhetően nőtt a megkezdett építőipari kivitelezések értéke 2025 3. negyedévében – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. A július és szeptember között építési fázisba lépő projektek összege folyó áron meghaladta az 1000 milliárd forintot, mely az elmúlt tíz év második legmagasabb szintje.

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) új előrejelzése 2027-ig pesszimistább mint a fél évvel ezelőtti. A délkelet-európai régió építési teljesítménye várhatóan a tavaly elért szinten marad, míg a kelet-európai régióban az optimizmus csökkenése főként a török építési piaci kilátások romlásának tudható be.

A növekvő népesség és migráció ellenére több európai országban csökken az újlakás-kínálat. A bérleti díjak emelkednek, megfizethetőségi problémák vannak és egyre égetőbb, hogy a politika beavatkozzon. Mivel a kereslet messze meghaladja a kínálatot, összehangolt beruházásokra lesz szükség – véli Annette Hughes, az Euroconstruct ír elemzője.

Romániában a lakásépítési engedélyek és átadások 2021 óta csökkennő pályán vannak. Az utóbbi két évben országosan is jellemző volt a lejtmenet, de egyik régiót sem érintette olyan súlyosan, mint Bukarestet – írja Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román elemzője. Elérte volna a piac a csúcsot, vagy ez csak egy átmeneti visszaesés?

Az EECFA kelet-európai régiójában a nem túl látványos oroszországi összkép mögött az épületépítési piac jelentős visszaesését várja az EECFA, míg Törökország építési piacán folytatódhat a fellendülés. Ukrajna építési piacán is optimista az EECFA, bár az még mindig történelmileg alacsony szinten van.

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) idén téli előrejelzése szerint a délkelet-európai régió építési piaca valamivel a tavalyi csúcs alatt van, és várhatóan ezen a szinten is marad 2026-ig. Ez a szint azonban nem rossz, a régió együttvéve 2016 óta jelentős bővülésen van túl. A legnagyobb növekedés Bulgáriában várható.

Németországban a magas építési költségeknek főként az új lakásépítésre van negatív hatása. A jövőbeli beruházások listája is rövidül az építési engedélyek számának csökkenésével. Igaz, a hosszú kivitelezés miatt 2023-ig stabilak voltak a projektbefejezési adatok, idén viszont csökkenés várható – véli Ludwig Dorffmeister, az Euroconstruct kutatója.