Az elmúlt években jóval drágább lett az új épületek építése Németországban. Az építési engedélyekre vonatkozó hivatalos statisztika szerint egy családi ház építése 2010-ben átlagosan 200 000 euró körüli költséget jelentett. Ez csak az épületre (szerkezet, műszaki berendezések) eredetileg tervezett kiadásokat tartalmazza, nincs benne a telek vagy annak fejlesztése, kültéri létesítmények/szabad terek, konyha beépítése, illetve járulékos költségek (pl. tervezés). Akkoriban az épület lakóterületére számított négyzetméterenkénti költség 1 360 euró körül mozgott.
2024 első felére ez a szám 2 510 euró lett négyzetméterenként, vagyis épphogy 390 000 euró alatt épületenként, a lakóterület pedig 147-ről 153 négyzetméterre nőtt. Ez a hatalmas, több mint négyötödös növekedés főleg egy sor építési szabályozás szigorodásának és az építési költségek anyagárak miatti megugrásának következménye, részben pedig a lakók megnövekedett építési igényeinek köszönhető. Ma már csak a tehetős háztartások engedhetik meg maguknak az olyan új családi ház építését ahol nem kell az utolsó fillérig kiszámolni a tervezést és a felszerelést.
A hivatalos engedélyezési statisztikák szerint a családi házak építésénél a lakótér átlagos költsége 2010 és 2024 első fele között 84%-kal nőtt, a társasházi lakásépítéseknél 94%-kal emelkedett, míg a fogyasztói árak csak bő harmadával bővültek ugyanezen időszakban. Az új épületek építésének, különösen az új lakóépületekének, legnagyobb hátráltatója tehát a magas építési költség. A kamatfordulatot nem lehet már okolni a gyenge építőipari kereslet miatt, hiszen a kamatok mára visszatértek a „normális” szintre. Igaz, a szövetségi kormány új építésre vonatkozó támogatása mára minimálisra zsugorodott, a háztartások vásárlóerő-vesztesége pedig lassan csökken.
A jelenlegi politikai törekvés, az ún. „E típusú épület” valószínűleg nem hoz fordulatot az új lakóépületek építésében. Az „E típusú épület” egy müncheni építész ötlete, az „E” easy (könnyű) vagy experimental (kísérleti) kifejezést takarja. Ez a kezdeményezés számos költségnövelő és innovációt nélkülöző „általánosan elismert technológiai szabálytól” kíván megszabadulni (ha a megrendelő és az építtető szerződésben lemond róla). A végső cél, szélsőséges esetben, hogy csak az energetikai és a statikai/biztonsági alapszabályokat kelljen betartani. Az új kezdeményezés viszont nem sok segítség lesz, a bürokrácia és a bizonytalanságok tovább uralják majd a szektort.
A lakásépítési számok 2023-as stabil alakulása cáfolja a folyamatban lévő piaci visszaesést. A tavaly engedélyezett új lakóépületek száma viszont 115 000 egységgel alacsonyabb volt, mint 2021-ben. Emiatt az engedélyezett, de még nem elkészült lakások száma 2023 végére 682 000-re csökkent és 70 ezerrel kevesebb lakás volt építés alatt, mint 2022 végén. Ezzel párhuzamosan a még el nem kezdett lakások száma (amelyek építési engedélye még nem járt le) 10 ezerrel nőtt, 300 ezer fölé, valószínűleg a költségek miatti bizonytalanság okán.
Egyre kevesebb beruházás valósul meg, idén előreláthatólag csupán 170 000 engedélyt adnak ki új lakóépületekre (ebből 50 000 egy- és kétlakásos), és a befejezések száma kb. 215 000 lakóegység lesz (ebből 70 000 egy- és kétlakásos). 2026-ra valószínűleg csak kb. 145 000 új lakás épül majd összesen. A várható kb. 30 000 további befejezéssel a meglévő épületekben és az új, nem-lakáscélú épületekben így mindössze 175 000 lakás készülhet el 2026-ra.
Írta: Ludwig Dorffmeister, ifo Institute (az Euroconstruct német tagja). Magyar verzió: Buildecon (az Euroconstruct magyar tagja)
Figure 1: *Az építési költségek csak az épületszerkezetre és a műszaki berendezésekre vonatkoznak.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
