Felújításokkal foglalkoztunk a tavaszi évadot befejező tervezői napon május 22-én, csütörtökön. A felújításokkal kapcsolatos speciális anyagok, szerkezeti, rögzítési megoldások mellett több a közelmúltban elkészült felújítást is bemutattak a konferencia előadói az Etele Plaza mozitermében. A nap levezető elnöke Németh Csaba mesteroktató volt (BME Épületszerkezettani Tanszék).

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

Beépített tetőterek és hasznosított tetők kerültek terítékre a 2026. április 23-ai Építész Tervezői Napon az Etele Plaza mozitermében.

Dejan Krajinović, az EECFA szerb elemzője szerint a belgrádi metró építése a legnagyobb mélyépítési projekt Szerbiában és a következő évek gazdasági növekedésének egyik fő mozgatórugója lesz. Bár a projekt évekig késett, a kezdés most már biztos: az előkészítő munkálatok már javában zajlanak.

Magyarország első, világeseményre tervezett atlétikai stadionja múltat és jövőt kapcsol össze. Nevét egy olimpiai bajnok hagyományához köti, használatában városi térré válik. Építészeti karakterét a szerkezet adja: nem rejtett technika, hanem olvasható forma – amely az esti megvilágításban válik igazán láthatóvá: a stadion ilyenkor megszólal.

A Perzsa-öböl térségének kortárs építészetét járja körül a Metszet első száma, amely március elején megjelent.

Kíváncsian vártam ezt a konferenciát. Mindig azok a pillanatok ragadnak meg, amikor egy épület nem csupán megmutatja magát, hanem el is árul valamit a mögötte álló gondolkodásról. Ez a páros előadásformátum pontosan ezt kínálta: az építész és a szerkezettervező együtt beszél kedvenc épületéről – az ihletés és a megvalósítás találkozásáról.

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. Megnézné őket eredetiben?

Egy nagyszabású, határon túli villaépület a tökéletes példája annak, hogyan válhat az árnyékolás nem csupán technikai elemként, hanem a kortárs építészet karakterformáló eszközeként a tervezés részévé – a legapróbb részletekig integrált módon.

Az építészeti tervezésben megjelenő energetikai és hőkomfortkérdések, valamint a sátorszerkezetek és az azokban rejlő lehetőségek volt a témája annak a kéthetes épületszerkezettani kurzusnak, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) oktatói tartottak a Fülöp-szigeteki Cebu szigetén működő San Carlos Egyetemen.

A Bauhaus-stílusú rózsadombi épületet egykor az Új Idők szerkesztősége építtette, hogy a lakhatási válságra reagálva kisorsolja előfizetői között. A villa szerkezete az elmúlt közel egy évszázadban annak megfelelően alakult, ahogyan a benne lakók élete változott.