Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző észak-európai (Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország) országokba kalauzoltam a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat. Ezúttal kivételt teszünk, Németország legészakibb csücskébe látogatunk.

Hamburgban, az Elba partján, HafenCity városrész nyugati szögletében magaslik az Elbphilharmonie épülete. Az eredetileg raktárépületként funkcionáló építmény teteje különleges, modern, „üvegkoronát” kapott, amely a múlt és jelen egyidőben megjelenő látványa miatt ragadja meg a képzeletet. Hanghullámokra emlékeztető üveghomlokzat pedig jól passzol fő funkciójához: egyike a világ legnagyobb és akusztikailag legjobban átgondolt koncertcsarnokainak.

Természetes, hogy azonos műszaki megoldás, akár a legkülönbözőbb funkciójú, hangulatú, látványvilágú épületben is kiválóan alkalmazható. Igaz ez akár az olyan szembetűnő épületelem esetén is, mint az ablak, amely mégis e három különböző funkcióban, kifejezetten különböző elvárásoknak eleget téve egyaránt jól mutat.

Nincs olyan épület, amelyen ne lennének kisebb vagy nagyobb üvegfelületek, ezekkel az üvegfelületekkel kapcsolatban pedig különböző elvárásokat fogalmazhat meg a beruházó és a tervező. Esztétika, fényáteresztés, hőszabályozás, zajszűrés, és még hosszasan lehetne folytatni a sort. Hogyan válasszuk ki az épület funkciójához és az igényekhez leginkább

A pandémia hatására jelentősen átrendeződtek a lakhatással kapcsolatos elvárások: a városból való kiköltözés mellett városon belül is egyre népszerűbbek azok a területek, ahol zöld környezet, minőségi építészeti megoldások és tágasabb terek várják a lakókat.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új épületeinek terveit a nemrégiben lezárult tervpályázat eredményeként a KÖZTI és a Hamburg C. készíthetik.

Józsefváros szívében, a Palotanegyedben a pázmányos diákok számára egy új, modern egyetemi campust hozunk létre: laborokkal, műszaki és informatikai kutatóközpontokkal. De nemcsak egy korszerű campus épül, egy zöldfelületekkel tagolt, szellős közösségi tér is létrejön – olvasható Fürjes Balázs budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár Facebook-oldalán. 

Ebben a minisorozatban a meghökkentő épületeké a főszerep, melyek karakterükben elütnek a környezetüktől. Érzésem szerint a sok komoly hangvételű szakcikk mellett olykor szükséges egy kis játékosság, ennek ellenére ezek az épületek is felvethetnek komoly kérdéseket...

2050-re a Föld 9 milliárdos népességének 70%-a városban fog élni, de az energia 35%-át már most is az épülethasználat emészti fel. Így felmerül a kérdés: mitől lesz gazdaságilag fenntartható egy városrész? A Paulinyi & Partners szakemberei összegyűjtötték a 2020-as év négy legfontosabb trendjét, amelyek a fenntartható városépítészetet támogatják.

Ma este 17 óra körül kigyulladt, majd leégett az egykori István-malom épülete Békéscsabán, sérültekről nincs információ. A behir.hu portál szerint 1915-ben egyszer már pusztított tűz a malomban.

A Ház 1908/7. és 8. számainak illusztrációs anyaga a Vágó-fivérek épületeit és terveit mutatja be. A későbbiekben Corbusier-vel is vitába keveredett Vágó József által megfogalmazott ars poeticájuk mellett egy Komor Marcelltől származó útibeszámolót is olvashatunk, és egy szerkesztőségi cikket, amely Medgyaszay István híres előadását értékeli.

A 15. Nemzetközi Építészkongresszust 2018. március 9-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Épületének nagy előadótermében „Az anyagok átváltozása az építészetben” témakörben tartották meg. A kongresszust a Metszet folyóirat kiadója, az Artifex Kiadó rendezte a MÉSZ támogatásával. Csanády Pál főszerkesztő üdvözölte a közel 600 résztvevőt.