szikrisz | 2021.03.24

Ebben a minisorozatban a meghökkentő épületeké a főszerep, melyek karakterükben elütnek a környezetüktől. Érzésem szerint a sok komoly hangvételű szakcikk mellett olykor szükséges egy kis játékosság, ennek ellenére ezek az épületek is felvethetnek komoly kérdéseket...

Van abban azért egy szokatlan nagyvonalúság, amikor a németek tíz év alatt 866 millió euróból nagy nehezen felépítik a Hamburgi Operaházat, hogy aztán nemes egyszerűséggel „Elphi”-nek becézzék!

Az alábbiakban az Elbphilharmonie épületéről, azaz Németország második legnagyobb városában megépült Hamburgi Operaházról lesz szó. A konkrét helyszín közvetlenül az Elba folyó partján található, a napjainkban is dinamikusan fejlődő HafenCity városrészben.

Hamburg gazdag történelemmel rendelkező egykori Hanza-város, mely napjainkban is kikötőváros. Jelenkori kulturális vonzereje és építészeti innovációi szintén óriásiak. 2014-ben volt alkalmam itt pár napot eltölteni és igazat kellett adnom annak a véleménynek, hogy ha nem is egyedálülló, de ritka dolog egy városban, ha a látnivalók nem egy központi területre koncentrálódnak. Hamburg kiterjedése úgyszólván garancia erre, de a szigorúan vett belvároson kívül is számos programot kínálnak a centrumtól távolabbra elhelyezett múzeumok, képtárak, vagy éppen a nemrég világörökségi rangra emelkedett Speicherstadt városrész: a cölöpökön álló téglaházak városnegyede, amely a vízen úszó tárolóépületeivel máig hordozza a 19. század hangulatát. Egy korábbi cikkben már megemlékeztem erről a helyszínről.

Hamburg 2008-ig visszanyúló nagyszabású projektje a HafenCity („kikötőváros”)  kialakítása, mely magában foglalja a Speicherstadt városrészt is, de a folyómenti beépítetlen területek további lehetőségekkel kecsegtettek. E projektek megvalósítása között került sor a Hamburgi Operaház kivitelezésére.

A 2007 és 2016 közötti kivitelezés története és annak anyagi háttere meglehetősen szövevényes. Sajtóinformációk szerint ugyanis nem született előzetes tervdokumentáció, a svájci sztárépítészek, Jaques Herzog és Pierre de Meuron által vezetett építésziroda már az elfogadott költségvetés után kezdett neki a konkrét tervezési munkáknak. Az alapkőletételre mindenesetre 2007-ben sor került, majd a szerkezetkész épület éveken át abban a stádiumban állt, ahogy a képgalériánkban látható.

2007 után évről évre úgy 100 millió euróval növekedett a kivitelezés összege, ami azért németországi viszonylatban is jelentős, pláne, hogy az ötlet- és tervpályázat kiírásának idején kb. 87 millió eurós költséggel számoltak. Persze ha azt vesszük, hogy csupán egyetlen üvegablak 72 000 euróba került, akkor már jobban érthető az ugrásszerű növekedés.

A költségek 2016 év végére, a kivitelezés befejezésére elérték a 866 milliót, de az utolsó időszakban a városvezetés az utolsó 100 millió kifizetését visszatartotta és megálljt parancsolt az árak további elszabadulásának.

Az épület végül elkészült, és 2017 januárjában ünnepélyesen megnyitott a nagyközönség előtt, lapunk hasábjain meg is jelent erről egy cikk szerzőtársunktól.

A vízre épült városnegyedet bejárva, és az építési területhez közel kerülve nagy hatást gyakorolt rám az akkor már kívülről szinte teljesen elkészült Operaház épülete. Sajátosnak tűnt, és egyből megragadott az Elba hullámzását követni kívánó tömegformálás, a sajátosan csipkézett formavilág, és a víz tükröződését utánzó üveghomlokzat.

A HafenCity egy kiemelkedő kvalitású kulturális építészeti egységgel gazdagodott, amelynek sziluettje már távolról látszik a Speicherstadt téglaépületeinek hátterében. Megjelenése ugyanakkor nem tolakodó, egyben megadja az irányt az operába igyekvőknek.

Számomra nemcsak a HafenCity hangulata és az Operaház jelentett különös élményt, hanem az egyik egykori tárolóépületben kialakított monumentális makettmúzeum (Hamburger Wunderland) is, ahol több emeleten, több szobában modellezték meg a világ számos országát és városát. Kicsik és nagyok járkáltak ámulva egyik teremből a másikba, egyszer az északi fényt csodálták Skandináviában, majd a másik terembe lépve hirtelen Las Vegasba csöppentek, aztán Dél-Amerikából a hat méter magas svájci hegyeket bemutató helyiségbe.

Ilyen mennyiségű makettet egy helyen, ilyen aprólékos precizitással kidolgozva még életemben nem láttam, ami nem meglepő, mivel ez a világ legnagyobb méretű modellvasút-kiállítása, mely folyamatosan bővül. Ottjártamkor éppen a Nagy-Britannia-terem kialakítása zajlott.

És ebben a miniatűr világban a Hamburgi Operaház már készen állt és működött 2014-ben. Be is tekinthettünk a babaházszerűen kialakott épület belsejébe, ahol éppen hangversenyt tartanak, százával ülnek aprócska minifigurák a nézőtéren, a nagyzenekar pedig a mini karmester vezényletére figyelve muzsikál.

A mai valóságban ugyanerre várunk…

Internetes források:

folyt.köv.

/A Szerző felvételeivel/

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások