A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

A hatóságok maradnak a helyükön, az OÉT 2027 tavaszán alakul át, 2030-ig 5 000 új lakás és 1 000 fős kollégiumi kapacitásbővítés várható. A minisztérium kérésünkre pontosította a szakmában keringő híreket.

Az ÉVOSZ 2026. október 1-jei tanácskozásán ismertetett szabályozási és intézményi irányok az építésgazdaság jövőjét vázolják fel. Ezek egyelőre nem végleges döntések; megvalósításukhoz jogalkotási, közbeszerzési, költségvetési és programdöntések szükségesek.

2026. ősz. Aszályos nyáron vagyunk túl, természet alapú megoldásokkal ismerkedünk, megépült a fenékküszöb, virágzik a műfűbiznisz, alakul az erdőkert, biodiverzitás, no-till, pazarlás, kiszáradt a kút, hősziget, vízépítési biotechnika, hőkupola, magas vérnyomás, légszomj… Zaj van. Baj van. Polikrízis van. Cselekvési és szemléletváltási kényszerben vagyunk.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Épített örökségünk megőrzése széles körű és speciális ismereteket igényel, a műemlékvédelem területén mindinkább olyan szakmailag képzett, innovatív és holisztikus szemléletű, projektorientált szakemberekre van szükség, akik alaposan ismerik a történeti épületek diagnosztikai módszereinek elméletét és gyakorlatát.

Az EECFA idén téli építési piaci előrejelzését december 12-én adta ki. A délkelet-európai régió egészét tekintve az EECFA pesszimista a következő évekre nézve. A kelet-európai régióban a piac egészét tekintve a kilátások továbbra is pozitívak, csak az előrejelzés pályája változott kissé.

Az Európai Unióban 2028-tól minden 1000 négyzetméternél nagyobb új épületre kötelező lesz az életciklus alatti karbonlábnyom kiszámítása. A szabályozás 2030-tól már mérettől függetlenül minden új építményre vonatkozik majd.

Szeptember 9-én a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) ünnepélyes keretek között megnyitotta a Nemzetközi Zöld Építés Hetét a Corvinus Egyetem Gellért Campusán, a magyar felsőoktatás legfenntarthatóbb épületében. A világméretű programsorozat a World Green Building Council kezdeményezésére indult.

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) új előrejelzése 2027-ig pesszimistább mint a fél évvel ezelőtti. A délkelet-európai régió építési teljesítménye várhatóan a tavaly elért szinten marad, míg a kelet-európai régióban az optimizmus csökkenése főként a török építési piaci kilátások romlásának tudható be.

Áprilisban is összegyűltek a társaságra, találkozásra, továbbképzésre vágyó, esetleg még kreditpontra is vadászó szakmabeliek, és az Etele Plazában hallgatták ezúttal a transzparens szerkezetek, nyílászárók, árnyékolók témakörében bemutatott előadásokat az idei második Építész Tervezői Napon.

Az OTÉK ugyan hatályát veszti 2024 végén, és helyette 2025 elejétől a TÉKA hatályba lép, de nem azzal a tartalommal, amit eddig ismertünk – derül ki az Építésijog.hu cikkéből. Egy 2024. december 11-én kihirdetett kormányrendelet ugyanis számos esetben az OTÉK 2024. december 31-én hatályos rendelkezéseit rendeli el alkalmazni, egészen június 30-ig.