Lezárult a Rákosrendező mesterterv – urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázat: a Bírálóbizottság kiválasztotta azt a pályaművet, amely a további tervezési munka alapjául szolgálhat Budapest egyik legjelentősebb barnamezős területének megújításában. A margitszigeti Kristály Színtéren tartott eredményhirdetésen megosztott harmadik helyezettet, második helyezettet és nyertest hirdettek, és további négy pályamű megvásárlásáról döntött a Bírálóbizottság.

Ünnepélyes keretek között április 5-én megnyílt Budapest egyik legszebb látványossága, a leromlott állapotából megújult Citadella, a Gellért-hegy tetején, ahol kilátóteraszok, tágas virágos park, családbarát közösségi terek, panorámás kerthelyiséggel ellátott kávézó, fagylaltozó és ajándékbolt, valamint élményközpontú kiállítás várja a látogatókat.

A Gellért-hegy és a megújuló Citadella évszázadokon átívelő történetét bemutató kiállítás nyílt a Várkert Bazár szabadtéri helyszínén. Az Elnyomástól szabadságig – A Gellért-hegyi Citadella története című tárlat az egykori erőd sorsán keresztül mesél elnyomásról, pusztulásról és újjászületésről. Az ingyenesen látogatható tárlat április közepéig tekinthető meg a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.

Hangzásra inkább egy mesehős, mint egy valaha élt személy. Azt tudtam, hogy létezik egy Ozora nevű település. Azt, hogy van ozorai vár is, akkor tudtam meg amikor a NÖF által fenntartott és Nemzeti Kastély- és Várprogramban felújított várakat, kastélyokat kezdtem végiglátogatni és a belépőjegyen rajta volt az Ozorai is. Most eljutottam oda is.

Jókai Mór Névtelen vár című romantikus regénye 1877-ben jelent meg. Az író legromantikusabb írása, igen bonyolult cselekményekkel. A francia forradalomban kivégzett királynő, Maria Antoinette lányát, Mariet (Pap Vera) a forradalom és Napoleon elől őrzi és rejtegeti a Fertő-tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény főhőse, a Magyarországra menekült emigráns francia főúr, Vavel Lajos gróf (Koncz Gábor).

Idén a korábbiaknál is nehezebb dolga volt a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának, mert rekordszámú jelölés érkezett hozzájuk a rangos, immár harmadik évtizedébe lépő elismerésre.

Családbarát turisztikai hellyé vált Mátraverebély-Szentkút: hivatalosan is átadták a római katolikus nemzeti kegyhely új létesítményeit. Ezzel a hatalmas területen elterülő zarándokközpont már nem csak elcsendesedésre, a hitélet gyakorlására és lelki feltöltődésre alkalmas helyként működik tovább, hanem az egész család számára kulturális és közösségépítő programok színterévé is válik.

Nyolcvanhat éves korában, 2023. december 27-én elhunyt Hübner Tibor építész.

Miután befejeztem Érd ismertetését töviről-hegyire húsz fejezetben majdnem kereken egy esztendő alatt, új téma után kellett nézzek. Úgy találtam, hogy Érd környékét fogom bemutatni kezdve Pusztazámortól Sóskúton és Tárnokon át Százhalombattáig.

A Magyar Földrajzi Múzeum Érden című cikk második része a múzeum kertjében létesített Szoborpark leírásának folytatását, Almásy László, Sáska László és Vámbéry Ármin büsztjét és munkásságát, egy rendkívüli tárgyi műszer, az ekvatorális napóra bemutatását, továbbá a múzeum célját és állandó kiállításainak ismertetését tartalmazza.

Érden, a volt Batthyány-Sina-Wimpffen-Károlyi kastélyban 1983-ban nyílt meg a Magyar Földrajzi Múzeum, a város egyetlen országos jelentőségű intézménye. A magyar utazók örökségét bemutató színhely gondolatát Teleki Pál már az első világháború előtti években felvetette.

Az elmúlt esztendő folyamán ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutattam be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután különböző okoknál fogva töröltek őket a műemlékjegyzékből, rövidesen megsemmisültek.