Érd környéke – 1. rész: Pusztazámor

Az Érdi járás hét településből áll, négy város: Érd, Diósd, Százhalombatta, Törökbálint és három község: Tárnok nagyközség, Sóskút és Pusztazámor.

Pusztazámor
Pusztazámor község a fővárosi agglomerációban, Pest vármegye Érdi járásában, annak legkisebb lélekszámú települése.

Fekvése: Budapest határától délnyugati irányban 15 kilométerre, a Mezőföld északi részén, a Zámori patak völgye felett, az etyeki dombság lankáin, az Érd-Sóskúti fennsík között fekszik.   

Címere és zászlaja azonos: vízszintesen vágott, függőlegesen hasított, négy negyedelt kerekded címerpajzs két mezőjében vízszintes vörös-fehér-vörös-fehér sávok, jobb felső negyed kék mezőben a Zámorhegyi remeteség rajza fehér színben, a bal alsó negyed zöld mezőben fehér törzsű fa körül négy tölgy levél és három makktermés.

Népessége: 2021-ben 1.269 fő. A népszámláláskor 74,9% magyarnak 0,7% németnek, 0,3% szlováknak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% cigánynak mondta magát, 23,4% nem nyilatkozott. Vallási vonatkozásban 33,5% római katolikusnak, 4,5% reformátusnak, 0,8% evangélikusnak, 0,7% görög katolikusnak, 0,4% izraelitának, 18,1% felekezeten kívülinek vallotta magát. 42% nem nyilatkozott.

Története: első lakói kb. 3000 évvel ezelőtt telepedtek meg. Legkorábbi régészeti leletei a bronzkori urnasíros kultúra idejéből származnak. A falutól délre római hadiút húzódott. A régészek a 7.-9. századi települések nyomán 1234 avar kori sírt tártak fel. Dr. Maróti Éva, az ásatásvezető régész leírása szerint a sírok egy részét kirabolták, ennek ellenére gazdag leletanyag került elő: csatok, hajfonatdíszek, veretek, bronz fülbevalók, karperecek, vas nyílhegyek, íjak csontmerevítői, cserépedények. Egy helyütt csikócsontokat is találtak. A sírokban általában egy személy háton feküdt északkelet-délnyugati tájolással. A leletanyagot Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban mutatják be.

A település neve a birtokos ősi nemes Zumor család nevéből keletkezhetett. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, puszta lett, ebből eredhet előneve.
Pusztazámor első írásos említése 1046-ból származik. Itt fogta el és vakíttatta meg Szent Istvánt követő I. Orseolo Péter királyt Vazul fia, András herceg követe – a legenda szerint. A 18. században két Korláth fivér: István és Farkas a zámori birtok tulajdonosai. 1755-ben a Mentlerek házassággal kerültek a Korláth-családba, majd később a Barcza-család hasonló módon birtokolta a falut 1945-ig. A pusztazámori népességről az első utalás 1746-ból való: akkor mindössze 25 lakója volt a falunak. A nemes Mentler-család örökösei Pozsony vármegyei, csallóközi és Trencsén vármegyei birtokosok voltak, így az 1700-as  években főleg lakóhelyükről telepítettek be zselléreket Zámorra. A falu lakossága folytonosan növekedett magyar, szlovák és német betelepülőkkel, akik házhelyet és szőlőtelepítésre földterületet kaptak. A mai családok ősei akkor kerültek ide: Farkas, Szente, Ágoston, Szilágyi, Prohárik, Lizicska, Kursel, Kurek, Fuzik és Pátrikovics nevűek.

Nevezetességei:

Zámorhegyi remeteség. Egyik végén kontyolt, széles épület. Oromzatos homlokzatának nyeregtetején fa tornyocska ül. 1758-ban Mentler Mihály nagyszombati főbíró építtette a zámorhegyi remetekápolnát Lenthy István, vagyis „Jeromos Atya” ferences szerzetes számára, aki 22 évig élt a Nagyszombat melletti remeteségben, s akinek megengedték, hogy a Zámor hegyen megtelepedjen, s a környék falvaiban kolduljon. Zámorhegyen Knupfer András földbirtokos plébániatemplomot építtetett, mire 120 katasztrális holdját és több ezer forintot hagyományozott. A templom titulusa: Urunk színeváltozása. Altemplomában Mentler Károly és János sírládája található.

Szent Imre harangház. A Zámorhegyi kápolna mellett, a temetőben terméskőből rakott, hengeres építmény, kettős cserepes kúptetővel. Bejárati tölgykapujához előlépcső visz. Túlsó oldalán lévő fülkében, rács mögött a névadó Szent Imre szobrát helyezték el. 1930-ban építették, Szent Imre halálának 900. évfordulójára. Három harangjából a legkisebb latin felirata: „VOX CLAMAUTIS IN DESERTO” (PUSZTÁBA KIÁLTÓ HANG) 1749-ből. (2000-ben egyik harangját ellopták.) 

Barcza kastély. 1859 és 1877 között épült. Kőpárkányos, íves oromzatos rizalitban ülő kerti kijárat fölött nyitott timpanonban a Barcza család címere: korona felett három rózsát tartó páncélos kar. A pajzstakaró feletti sisakdíszen szintén páncélos kar, továbbá a pajzsot kocsányos tölgy levelek ölelik át.
Átalakították 1884 és 1922 között. A kastélyt az önkormányzat 1990-ben értékesítette. Az új tulajdonos Krajcsovics János régiségkereskedő restaurálta az épületet és hat szobával Öreg Tölgy Kastély Fogadó néven vendégfogadót rendezett be benne, állandó recepció nélkül a közeli lovastanya kiszolgálására.
A Korláth-Mentler család egyszerű kúriában lakott a Zámori patak mellett. Mentler Mihály a kúriát kerttel vette körül. A leányági Barcza Károly új klasszicista kastélyt épített és a két kastély közötti patakvölgy kertjét 3 hektáros  arborétummá fejlesztette. A természetes tó szigetén klasszicista pavilon épült.

Keresztek a közégben. Korláth-kereszt építője és felállítója a 18. sz. végén a bényei Korláth család volt. Községi keresztet a 19. században a harangház helyén állították fel. 1923-ban az útkeresztezéshez helyezték át. Fogadalmi kereszt. Barcza Imre 1926-ban állíttatta fel fia születésének és felesége felgyógyulásának emlékére.

Világháborús emlékek: az I. világháborúba bevonult katonák száma 120, hősi halott 18 fő. Az elesett katonák emlékét vitéz Barcza Imre földbirtokos által felállított emlékművel örökítették meg. A II. világháború alatt szovjet csapatok szállásolták be magukat Pusztazámorra. Tolbuhin marsall a Koroda-házat foglalta el, itt most a polgármesteri hivatal működik. A Barcza-család két tagját: Barcza Imrét és Széchenyi Pált és a falu papját, Nagy Ipolyt a szovjetek elhurcolták „málenkij robotra”. Barcza Károly volt máltai követ lengyel feleségét, Litkai grófnőt küldte utánuk, aki Vértesacsáról hozta haza őket. Hála az ilyen erős asszonynak!

Az első iskola az 1870-es években létesült Móri Kőnig Károly áldozatos támogatásával. 1977-ben a faluban ivóvízellátás jött létre. Az utak aszfaltburkolatot kaptak. Új iskolát építettek.

Képek

1. Pusztazámor címere és zászlaja
2. Zámorhegyi remeteség kápolna és Szent Imre harangláb légifotója
3. Remeteség kápolna (Urunk színeváltozása templom)
4. Szent Imre harangláb
5. Barcza kastély légi fotó
6. Barcza kastély főhomlokzata timpanonos portikusszal
7. Barcza kastély kerti homlokzata
8. Barcza kastély kerti homlokzat középrizalit
9. Kerti pavilon az arborétumban