Pipó, korának self-made man-je
A tárlatvezetést a reneszánsz konyhában kezdjük, ahol kútnak álcázott menekülési útvonal is található. Az emeleten Borbála hálószobája (mindjárt kiderül, ki volt ő), a fegyverterem, a trónterem, egy reneszánsz ebédlő és a vár kápolnája található. Az ebédlőben soha nem látott reneszánsz kori luxust ismerek meg: a mosdókagyló elődjét, a fa mosdószekrényt.
A trónteremben Pipó életnagyságú képmása, mint megtudom, ő eredetileg Filippo Scolari, aki bár egy elszegényedett firenzei nemesi családban született, 13 évesen Budára került kereskedő segédként. Eszének és szorgalmának köszönhetően egyre feljebb került, hiszen sok kortársával ellentétben írni, olvasni, számolni tudott, illetve az olaszon és a magyaron kívül folyékonyan beszélt németül, lengyelül, csehül és románul. 1390-től a tárnokmester segédje lett, aztán Simontornyán várnagy, majd 1401-től a királyi sókamrák ispánja és 1404-ben temesi ispán. 1408-ban országbáróként a Sárkány-rend alapító tagja és Luxemburgi Zsigmond egyik legsikeresebb hadvezére, a déli határvidék védője lett.
Ozorai Pipó vára
A tolna megyei Ozora települést és hozzá tartozó területet az Ozorai nemesi család birtokolta amely a 14. század végére férfiágon kihalt és Ozorai András Luxemburgi Zsigmond királytól kért engedélyt, hogy Borbála lánya örökölhessen. A király az engedélyt megadta azzal a feltétellel, hogy Borbála Filippo Scolari-hoz megy feleségül. Scolari felvette felesége családnevét és Pipóra rövidítette keresztnevét is.
Pipó 1416-ban kapott engedélyt a királytól várépítésre Ozorán mely 1423-ra be is fejeződött. A várkastély gótikus stílusban épült és a négyzet alaprajzú főépület inkább egy olasz városi palotához hasonlított mintsem egy magyar várra. Ilyen olasz jegyek a földszintről indított rézsűs felfalazás (scarpe), a fecskefarkas pártázati elemek, a két szintes palazzo típusú épületszárnyak, a cortile típusú belső udvarok, az udvari esőelvezetők és kutak. Igaz, az építéshez mintául használhatták Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyait is. A főépületet várfal vette körül, négy sarkán kerek tornyokkal. Pipó 1426-ban bekövetkezett halála után Borbála lett a birtokos, de mivel gyermekeik korán meghaltak, örökös nélkül maradt és a várkastélyt Hédervári Lőrinc nádorra hagyta.
Habsburg Miksa az 1400-as évek végén megostromolta a várat és rövid időre el is foglalta, de a Hédervári család visszaszerezte és 1510-ben ők kezdték meg a reneszánsz stílusú átalakításokat (bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakkereteket reneszánsz faragott kövekre míg a boltozatokat díszes famennyezetekre cserélték). A család kihalása utána 1537-ben Török Bálint szerezte meg a várat aki újjáépíttette. 1545-ben a török csapatok foglalták el – akik Török Bálintot Konstantinápolyba száműzték – az 1686-as felszabadításig, de ekkor a főépületnek már csak három oldala állt.
Esterházyak mindenütt
Ezután az Esterházy család tulajdonába került akik a külső várfalakat lebontották, a leomlott szárnyból csak a földszintet építették újjá és barokk stílusúvá alakították át a főhomlokzatot. Kívülről puritán volt, de a belső tereket stukkók és rokokó falfestés is díszítette. Sajnos az 1800-as évek elején az Esterházy család magtárrá alakította az épületet mivel uradalmi központként használták. A mai emelet barokk stílusú szárnya – főúri konyha és szalon – már az Esterházy korszakot idézik. A szalonban az Esterházyak által még használt porcelán teáskészletet is láthatunk.
Reneszánsz ma
Az államosítás után több funkciója volt a várkastélynak, például könyvtárként de tornateremként is működött, majd a rendszerváltás után a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ újította fel a várat, mely 2002-ben fejeződött be. 2007 óta működik a várkastély múzeumként. Ma a NÖF fenntartásában van és a reneszánsz várudvar, a vár bizonyos termei és a várpince is alkalmas esküvők, állófogadások, céges és családi rendezvények megrendezésére. 2021 óta 5 reneszánsz korra emlékeztető szoba is kiadó a felső emeleten. Sajnos ezt előre nem tudtam és nem pakoltam váltóruhát, így nem ismertem meg személyesen Pipót.
Cikk és fotók: Falucskai Eszter
Történet forrása:
- A tárlatvezetéskor elhangzott információk
- Ozorai Várkastély
- Várlexikon/Ozora
- Ozorai Pipó – Wikipedia
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
