Egy nagyszabású, határon túli villaépület a tökéletes példája annak, hogyan válhat az árnyékolás nem csupán technikai elemként, hanem a kortárs építészet karakterformáló eszközeként a tervezés részévé – a legapróbb részletekig integrált módon.

Áprilisban is összegyűltek a társaságra, találkozásra, továbbképzésre vágyó, esetleg még kreditpontra is vadászó szakmabeliek, és az Etele Plazában hallgatták ezúttal a transzparens szerkezetek, nyílászárók, árnyékolók témakörében bemutatott előadásokat az idei második Építész Tervezői Napon.

A terv olyan Duna-parti irodaparkba készült, ahol több élvonalbeli építész letette már a névjegyét. A tervezésnél nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy mind a századfordulós, mind az elmúlt két évtizedben épült házak tégla architektúrája visszaköszönjön. A „W” alakú konfigurációt a bonyolult telek és tájolási adottságok feloldására találtuk ki.

A szegedi és a pécsi Regionális Vérellátó Központ függönyfalát, kültéri üveglamellás árnyékolóját fél évszázad tapasztalatát magába sűrítő gombnyomással hozzák mozgásba. Menjünk végig az innovatív megoldáshoz vezető úton, és nézzük meg, milyen csőmotor képes az üveglamellás árnyékoló szerkezet biztonságos működtetésére.

Az irodai munkahelyek gyakori jellemzője a nagy üvegfelület, amely nyári forróságban fűtőtestként sugározza a hőt a bent tartózkodókra. A fény és a meleg távoltartására gyakran redőnyt, a legkevésbé hatékony módszert választják, a sokkal hatékonyabb lamellás árnyékolók helyett.