Tokióban járva gyakran bukkanhatunk kortárs brutalista foghíjbeépítésekbe, melyek homlokzati játékokkal oldják a beton ridegségét, olykor elvont utalásokat téve a környezet táji vagy kulturális értékeire.

A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja 22. alkalommal díjazza a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi előzsűri idén közel 200 alkotás közül választotta ki a legjobbakat. A finalisták november 6-án mutatják be munkájukat a vezető magyar sajtóorgánumok képviselőiből álló médiazsűri és a nagyérdemű előtt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A közönségszavazás és a jegyértékesítés elindult.

Egy 1931-es menükártya őrzi egy Gundel-ünnep ételsorát, zenéjét és vendégeit. Konyha, kert, épület és belső tér együtt adja az éttermi élményt. Mi történik ezzel az egységgel, ha a Gundel elhagyja saját épített környezetét, és egy másikba érkezik?

A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2027 márciusában rendezi meg, a 19. Budapesti Építészeti Filmnapokat Budapesten a Toldi Moziban.

Fran Silvestre építészetét fehér felületek, letisztult geometrikus tömegformálás jellemzik. Ezzel a villaépülettel sem tagadja meg küldetését, mely szerint projektjeiben a "szépséges hatékonyságot" keresi.

Huszonhetedik alkalommal adták át a 2000-ben megalapított Az Év Főépítésze díjat. Évente két kategóriában adományozható elismerés: Az Év Főépítésze díjat aktív főépítész, míg a Főépítészi Életműdíjat a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonult kiváló főépítész kapja.

Hajógyár épült, hajó sosem készült benne. Az Atlantica nagyszabású terveiből egyedi ipari épületegyüttes maradt ránk, amelyet később a honvédség használt, körülötte pedig szinte érintetlen természeti világ alakult ki. A természet értéke ismert és védett. De ismerjük-e ugyanígy az épített örökség értékeit – és tudjuk-e, mit kellene megőrizni belőlük?

Egy ilyen házat nem egy ember épít – és nem is egy ember állít helyre. Ybl mesterek, művészek és iparosok munkájából teremtett egészet; 140 évvel később Zoboki Gábor és társai ennek működését fejtették vissza. A nézőtér, a láthatatlan zengőtér, a levegő és a fény ugyanannak az Operaháznak a részei.

A nagyvárosi luxus árnyéka vetül a kis templomra, miközben örökségének megőrzéséért, jelenlétéért küzd.

Egy csőkereskedő cég székházának megtervezése első pillantásra nem tűnik különösebben izgalmas építészeti feladatnak – hacsak nem lesz az eredmény cső hátán cső.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.