Hamburgban, az Elba partján, HafenCity városrész nyugati szögletében magaslik az Elbphilharmonie épülete. Az eredetileg raktárépületként funkcionáló építmény teteje különleges, modern, „üvegkoronát” kapott, amely a múlt és jelen egyidőben megjelenő látványa miatt ragadja meg a képzeletet. Hanghullámokra emlékeztető üveghomlokzat pedig jól passzol fő funkciójához: egyike a világ legnagyobb és akusztikailag legjobban átgondolt koncertcsarnokainak.

Természetes, hogy azonos műszaki megoldás, akár a legkülönbözőbb funkciójú, hangulatú, látványvilágú épületben is kiválóan alkalmazható. Igaz ez akár az olyan szembetűnő épületelem esetén is, mint az ablak, amely mégis e három különböző funkcióban, kifejezetten különböző elvárásoknak eleget téve egyaránt jól mutat.

Nincs olyan épület, amelyen ne lennének kisebb vagy nagyobb üvegfelületek, ezekkel az üvegfelületekkel kapcsolatban pedig különböző elvárásokat fogalmazhat meg a beruházó és a tervező. Esztétika, fényáteresztés, hőszabályozás, zajszűrés, és még hosszasan lehetne folytatni a sort. Hogyan válasszuk ki az épület funkciójához és az igényekhez leginkább

A pandémia hatására jelentősen átrendeződtek a lakhatással kapcsolatos elvárások: a városból való kiköltözés mellett városon belül is egyre népszerűbbek azok a területek, ahol zöld környezet, minőségi építészeti megoldások és tágasabb terek várják a lakókat.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új épületeinek terveit a nemrégiben lezárult tervpályázat eredményeként a KÖZTI és a Hamburg C. készíthetik.

Józsefváros szívében, a Palotanegyedben a pázmányos diákok számára egy új, modern egyetemi campust hozunk létre: laborokkal, műszaki és informatikai kutatóközpontokkal. De nemcsak egy korszerű campus épül, egy zöldfelületekkel tagolt, szellős közösségi tér is létrejön – olvasható Fürjes Balázs budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár Facebook-oldalán. 

Ebben a minisorozatban a meghökkentő épületeké a főszerep, melyek karakterükben elütnek a környezetüktől. Érzésem szerint a sok komoly hangvételű szakcikk mellett olykor szükséges egy kis játékosság, ennek ellenére ezek az épületek is felvethetnek komoly kérdéseket...

A Life Hamburg megalkotásánál a tervezés mindenre kiterjedő ökologikus látásmódját a Ityplot nevű városi mezőgazdasággal foglalkozó cég is segíti tanácsaival. A végtelen jel (vagy nyolcas) alakú, 12 000 négyzetméteres épületben a tetőre telepített napelemek sokasága termeli az üzemeltetéshez szükséges energiát. A szerkezet fából készült.

2050-re a Föld 9 milliárdos népességének 70%-a városban fog élni, de az energia 35%-át már most is az épülethasználat emészti fel. Így felmerül a kérdés: mitől lesz gazdaságilag fenntartható egy városrész? A Paulinyi & Partners szakemberei összegyűjtötték a 2020-as év négy legfontosabb trendjét, amelyek a fenntartható városépítészetet támogatják.

Ma este 17 óra körül kigyulladt, majd leégett az egykori István-malom épülete Békéscsabán, sérültekről nincs információ. A behir.hu portál szerint 1915-ben egyszer már pusztított tűz a malomban.

A Ház 1908/7. és 8. számainak illusztrációs anyaga a Vágó-fivérek épületeit és terveit mutatja be. A későbbiekben Corbusier-vel is vitába keveredett Vágó József által megfogalmazott ars poeticájuk mellett egy Komor Marcelltől származó útibeszámolót is olvashatunk, és egy szerkesztőségi cikket, amely Medgyaszay István híres előadását értékeli.

A 15. Nemzetközi Építészkongresszust 2018. március 9-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Épületének nagy előadótermében „Az anyagok átváltozása az építészetben” témakörben tartották meg. A kongresszust a Metszet folyóirat kiadója, az Artifex Kiadó rendezte a MÉSZ támogatásával. Csanády Pál főszerkesztő üdvözölte a közel 600 résztvevőt.