Megjelent a Metszet különszáma, amely a műemlékek helyreállításának, hasznosításának témakörét, a jelenleg folyó rekonstrukciós programokat járja körül és megkísérli a visszaépítések, teljes rekonstrukciók értelmezését is. 

A régi budai városháza közel 800 éves történetével a Várnegyed központjában, Buda egyik legrégebbi és legpatinásabb részében, a Szentháromság tér szomszédságában helyezkedik el. Az épület 160 éven át funkcionált városházaként, 70 éven át pedig az első kerületi elöljáróság székhelye volt. Működött benne csendőrség, iskola, majd a második világháború utáni időszakban múzeumok, kutatóintézetek.

15 hivatásos és négy önkéntes tűzoltó oltotta az osgyáni kastély kigyulladt tetőszerkezetét Szlovákiában, a Rimaszombati járásban. A tűzesetről a besztercebányai tűzoltóparancsnokság számolt be.

Szépség és gazdaságosság kéz a kézben – magyar és nemzetközi áttekintés

A rekonstrukció tiltása, a Velencei Kartában nem definiált, [1] mégis mindenki által tudni vélt dogma rendkívül mélyen gyökerezik a hazai építész közgondolkodásban. Míg a laikus közönség általában örömmel fogadja a teljes rekonstrukciókat – hiszen a turizmus, különösen az élményturizmus nem kedveli a romokat, annál inkább a korhű bútorokkal, viaszbábukkal vagy önkéntes színészekkel berendezett enteriőröket –, a műemlékvédelemben kevésbé jártas szakmabeliek továbbra is egyetértenek: a rekonstrukció lehetőleg kerülendő.

Az első ütemben minden szükséges szerkezeti megerősítést, pótlást, cserét elvégeztek, újjáépítették és egységes cserépfedéssel látták el a teljes épületegyüttes tetőszerkezetét, megújították a padlókat és a nyílászárókat. Ezenkívül megkezdték a restaurátori munkákat is, például a nyílások kőkereteinek tisztítását, szükség szerinti kiegészítését, pótlását. A homlokzatok és a belső terek a második ütemben nyerik el végső formájukat, az épületegyüttes átadása 2020 első felében várható. A helyreállítás a szlovák és a magyar kormány együttműködésében zajlik.

Több mint 3 milliárd forintból újul meg a szabadkígyósi Wenckheim-kastély.

Elhagyatott bizarr kastélyváros egy törökországi drónfelvételen. A beruházó csődje után a félkész villaházak elhagyatottá váltak.

Id. Rimanóczy Gyulát a két világháború közötti építészetünk egyik legjelentősebb alakjaként tartjuk számon. A 115 éve született és 60 éve elhunyt mester egy többgenerációs építészdinasztia tagjaként meghatározó szerepet játszott az ötvenes években is, amikor a nagyon korlátozott lehetőségek között is sikerült megtalálnia a minőségi építészet útját.

A Nemzeti Kastély- és Várprogram 39 műemlékének felújítására megkötött szerződések vannak, többségében a kutatások is lezajlottak. A kivitelezés viszont csak ötödükben indult el. Cseszneken jártunk, ahol a felújításnak még nincs nyoma, csak a kutatásnak.

Négy és fél milliárd forintból újul meg az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott és életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély.

Régen, nagyapám idejében a lemez használata egy épületen csak a legszükségesebb helyekre szorítkozott, és többnyire egyszerű horganyzott vaslemezt alkalmaztak. Cinkből, rézből készült díszítőelemeket szinte csak kastélyokon, templomokon és középületeken helyeztek el. Manapság ez a tendencia teljesen megváltozott.