Az Architecture d' Aujourd'hui kiállításán, Párizsban is nagy sikerrel szerepelt a Barát-Novák építésziroda. A páros sok értékes bérházat adott Budapestnek, de az ő nevükhöz fűződik többek között a Napraforgó utcai mintatelep egyik lakóháza és az albertfalvi OTI-telep is.

Marcel Wanders holland sztárdizájner keze nyomán elkészült Doha Mondrian Hotel belső tereiről közzétett képeket böngészem. Itt semmi nem illik semmihez, stílusirányzatok helyett legfeljebb egy hatalmas, luxuskivitelben megvalósított káoszt lehet felfedezni. Közben az Európa Kiadó Mocskos idők című száma forog 1982-ből.

Elegem van Le Corbusier-ből – írta Kotsis Endre a Tér és Formában 1943-ban. A következő sorokban finomította a véleményét, de az biztos, hogy a modern mozgalom egyik elindítójaként ismert, 130 éve született francia építész, ahogy ez a markáns újítókkal lenni szokott, megosztotta a közvéleményt: voltak rajongói, voltak epigonjai és voltak támadói.

Az első nagy építkezések, a szocreál stílus történeti álruhájából adódóan még többé-kevésbé „hagyományos” összképet eredményeztek, a hatvanas évektől induló nagy építkezések viszont már a szocializmus keretei közé szorított modernizmust képviselték.

Már épül a Hudson Yards, ahol lakó és irodatornyok valamint bevásárlóközpont képezik majd a közel kétmillió négyzetméternyi területet, amely az USA történetének legnagyobb magánpénzből finanszírozott ingatlanfejlesztése lesz.

Az 1965-ben Abercombie-díjat nyert Balatoni Regionális Tervvázlat nyomán, a regionális tervezés és az építészet harmonikus összjátékaként értékes modern épületek sora jött létre a magyar tenger partjain. A siófoki Aranypart Czigler Endre és Polónyi Károly tervei alapján felépült szállodasora a hatvanas évek hazai csúcstechnológiáját képviselte.

A kiállítás eredetileg Kotsis Ivánnal foglalkozott volna szakmai hagyatékának a Lechner Tudásközpontba került részei alapján, az anyagok feldolgozása során azonban egyszer csak öccse, a pont 120 éve született Kotsis Endre lépett elénk váratlanul. Így a május 10-én 18 órakor megnyíló kiállítás témája a két építész testvér: a Kotsis-fivérek lesznek.

A Kortárs Építészeti Központ idei repertoárja a tavalyinál is színesebb összképet mutatott. A vásznon szereplő sztárok és a szakmába vágó rendezői produkciók néhány napra magasabb színvonalat hoztak, mint a laikus nagyközönségnek szánt hazai mozik együttvéve.

Lehet akár bulvár megközelítést is kiolvasni az idei „Friss ötletek” témájú Nemzetközi Építészkongresszus programjából, hiszen a Városligetet „tönkretevő” Magyar Zene Házát tervező építész ugyanúgy előad, mint a „Soros-bérenc” CEU épületének tervezője. Hova álljunk mi, építészek? És mi van az idei témaválasztás mögött?

A Kortárs Építészeti Központ immár 9. alkalommal rendezi meg a Budapesti Építészeti Filmnapokat a Toldi moziban március 2-5. között. A széles műfajú filmválogatás középpontjában a városhoz fűződő személyes kapcsolatok, a történetmesélés, az épületek megfoghatatlan és szubjektív vonzerejének bemutatása áll.

Aktív évei végén mi másra vágyhatna az ember, mint egy egyszerű házra valahol vidéken. Ha csak ennyi, akkor úgy tűnik, megtaláltuk az archetípust!

Ahogy arról a Tervlap.hu már korábban beszámolt, a legrangosabb brit építészeti díjat 2016-ban egy londoni magángalériáért a Caruso St John építésziroda kapta meg, amely szokatlan építészeti szemléletével vonja magára napjainkban a figyelmet.