pályázat épületek meta-plasztikus Barna Architects bauhaus Dessau

Bauhaus Museum Dessau koncepcióterv

21. századi meta-plasztikus térkísérlet


Ghile Gábor | 2015.06.27
Egy újabb kitűnő nemzetközi pályázati anyag a Barna Architectstől

Bevezetés

A Bauhaus Dessau Alapítvány a Bauhaus 100. évfordulójának alkalmából elhatározta egy múzeum létrehozását, ezért 2015 tavaszán meghirdettek egy kétfordulós nemzetközi építészeti pályázatot. A pályázat első fordulójának a követelménye 1:500-as léptékű koncepció terv volt, amely az építészeti megközelítés útmutatójaként értelmezhető.

Műleírás

A pályázati anyag alapvető kérdésfeltevése: mi az, ami a Bauhausban a mai napig érdekes és inspiráló? A terv ennek a gondolatnak a mentén próbálja kibontani és értelmezni a lehetőséget egy 21. századi épületre vonatkoztatva. A feltett kérdésre adható válasz közhelynek számít: a Bauhaus nem egy stílus, hanem egy szemlélet, amely a folyamatos kisértekezésen alapult és a modernizmus laboratóriumává vált. A technológia és a művészet összefonódása előtérbe hozta az ipari gyártást és tervező szerepét. 1919-ben a Bauhaus manifesztuma így hangzott az építészetről: "The building is the ultimate goal of all fine art,” vagyis „A képzőművészet végső célja az építészet”, az idézetből jól érzékelhető a léptékek átjárhatósága és a művészeti paradigmák ledöntése. További inspirációként és bizonyítékként szolgálhatnak Moholy-Nagy László meta-plasztikus térkísérletei, amelyek átmentet jelentenek a kinetikus mozgásból a virtuális világba. Ez a metodika elvonatkoztathatatlanul megalapozója a mai kortárs építészeti szemléleteknek, rámutatva mit jelent a művészeti innováció és hogy miért is lehet érdekes számunkra ma is a Bauhaus.
Az terv kiindulópontja tehát a meta-plasztikus virtuális formálás, amely a téri elemek egyedi hierarchiáját és funkcionális elrendezését eredményezik. Az átrium terei az épület kontúrjára kerülve domborodnak a térbe, közvetlen kapcsolatot teremtve az főbejárat előtti köztérrel. Az épülettömeg helyenkénti benyomódásából előbuknak a transzparens közlekedési útvonalak és gépészeti egységek. A fő tektonikus egység elemelkedése a talajtól további vizuális kapcsolatot teremt a látogatók, a funkcionális részek és az épület környezete közt. A változó kontúrok és benyomódások által létrehozott plasztika alkalmazkodik a városi szituációhoz és léptékekhez, a formalitás helyenként elhatárol, elrejt, máshol megnyit és átenged, befogadó vagy éppen semleges képet mutat.


Moholy-Nagy László inspiráló gondolatai az építészeti téralkotásról:
„A téralakítás sokkal inkább a térrészek olyan egymásba szövődése, amely valamennyi dimenzióirány többnyire láthatatlan, de világosan érezhető mozgás-relációban és a fluktuáló erőviszonylatokban gyökerezik.”
„A téralakítási mód a mérhetőt testi határfelületekkel, a mérhetetlent áramló erőterekkel tagolja. így a téralakítás a szüntelenül áramló térbeli egzisztenciák csomópontjává lesz”

- Az anyagtól az építészetig, Moholy-Nagy László


Építész: Kovács D. Barna, Barna Architects

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások