A szocializmus utópiái Berlinben

A szervezőktől

Mi köti össze Bulgária kommunista emlékműveit, a rigai Vörös Lövészek múzeumát, a berlini Alexanderplatzot és a nyíregyházi művelődési házat? Egyrészt a kor, hiszen mindegyik említett építészeti emlék a háború utáni évtizedek Európájának keleti érdekszférájában született – másrészt az alkotói szándék, hiszen ilyen vagy olyan módon mindegyik feszegette saját határait, megpróbált kibújni a szocialista mindennapok szűkre szabott kabátjából.

Ezt a közös nevezőt: a szocialista modernizmus álmait, vágyait, utópiát helyezi középpontba a Collegium Hungaricum Berlinben 2016. április 28-29. között rendezett nemzetközi konferencia. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, kétnapos esemény a modernizmus speciálisan közép-európai fejezetével foglalkozó Translations of Modernism kollektíva második tematikus rendezvénye a tavaly októberi budapesti konferenciát követően. A mostani esemény előadóit a 2016 elején meghirdetett, a vártnál is komolyabb érdeklődést generáló nyílt felhíváson választották ki a szervezők.

Az „Utopias and Realities: Socialist Modernism” címmel rendezett berlini esemény 17 előadója Európa kilenc országából érkezik. A közép-európai előadók között szerepel többek között Aleksandra Kędziorek, a Varsói Modern Művészeti Múzeum kurátora, Marija Drēmaitē, a Vilnius-i Egyetem Építészettörténeti és Kultúrtörténeti Tanszékének munkatársa, a moszkvai Strelka Intézetben végzett és oktató Kuba Snopek, illetve a Londonban élő bolgár építészettörténész, Neli Vasileva. A berlini Universität der Künste oktatójaként Oliver von Spreckelsen, a Humboldt Egyetem Georg Simmel Városkutató Központjáról Markus Kip érkezik a konferenciára, Wolfgang Kil többszörösen díjazott német építészeti újságíró saját kutatási eredményeit mutatja be.

Magyarországot hét szakember, többek között Nagy Annamária, a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet kurátora, Mészáros Ábel, a Lechner Tudásközpont kutatója, a nemrég Bán Ferenc monográfiáját publikáló Szabó Levente, a Salgótarján várostörténetét kutató Juhász Anna vagy a Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetemen oktató Gáspár Orsolya, a magyar héjszerkezet-építés történetéről jelenleg is látható budapesti kiállítás kurátora képviseli. Előad több olyan szakember is, akik a világháló erőforrásait hasznosítva, egyénileg felépített építészeti adatbázisukkal tettek szert ismertségre, mint a moderngyor.com létrehozója, Hartmann Gergely győri építész, vagy svájci Peter Sägesser, az ostarchitektur.com honlap működtetője.

Az öt szekciót a Translations of Modernism kollektíva alapító szervezeteinek jelenlévő tagjai moderálják: a budapesti Kortárs Építészeti Központot Erő Zoltán, a pozsonyi Archimerát Martin Zaiček, a brnói 4AM-et Šarka Svobodová és Jaroslav Sedlák képviselik, míg Csóka Attila, Molnár Szabolcs és Smiló Dávid építészek a Transmodern szervezőiként vesznek részt az eseményekben. A Collegium Hungaricum Berlin programigazgatója, Kovács Dániel művészettörténész a Transmodern alapító tagjaként egyben a konferencia kurátora is.

A konferencia társprogramjaként Berlinben is bemutatkozik annak a workshopnak az eredménye, amelyet a Transmodern budapesti szervezői a Budapesti Műszaki Egyetem 2016-os Alkotóhetének részeként tartottak, témaként a háború utáni Közép-Európa vizionárius építészeivel és elképzeléseivel. Emellett a konferencia mindkét napján esténként filmválogatás is várja az érdeklődőket: a program részeként meg lehet majd nézni többek között a rendszerváltás utáni Románia első, a kortárs urbanisztika problémáival foglalkozó dokumentumfilmjét, de a filmek segítségével be lehet pillantani egy katowicei „Szuper-Egység”, egy jugoszláv turizmus fénykorából származó szálloda és a moszkvai olimpia részeként Tallinnban emelt gigantikus sportközpont mindennapjaiba is. A Berlinische Galerie-val való együttműködés jegyében a jelentkezők április 29-én tematikus vezetésen vehetnek részt az intézmény építészeti gyűjteményében és kiállításán, Ursula Müller építészeti kurátor kalauzolásával.

Az eseménysorozat kiemelt célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Közép- és Kelet-Európa épített örökségének egyedülálló értékeire és az azokat fenyegető veszélyekre. Emellett a két nap kapcsolatépítési lehetőséget is kínál a korszakot és a régiót kutató történészek, építészek, szakemberek számára, akiknél az együttműködés és egymás megismerésének sajnos gyakori problémája a közös nyelv és a vonatkozó szakirodalom hiánya.

A részletes program angol nyelven elérhető a Transmodern honlapján

A programokon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt lehet.

 

A szervezőkről

Translations of Modernism
A Translations of Modernism (röviden Transmodern) 2014 óta működik azzal a céllal, hogy platformot biztosítson a Közép- és Kelet-Európa 1945 utáni építészeti kultúra iránt érdeklődők számára. A kezdeményezés azon a meggyőződésen alapszik, hogy a volt szocialista blokk épített öröksége olyan egyedülálló érték, amelynek megismerése, feldolgozása és közismertté tétele közös kötelességünk.

A Transmodern kollektívát hat régiós építészeti szervezet képviselői alapították, ezek a 4AM Forum for Architecture and Media (Brno, Csehország), az Archimera (Pozsony, Szlovákia), a Bęc Zmiana Foundation (Varsó, Lengyelország), a Centrala (Varsó, Lengyelország), a Kortárs Építészeti Központ (Budapest, Magyarország), és a Malopolski Institut Kultury (Krakkó, Lengyelország). Az első nemzetközi konferenciára 2015 októberében, Budapesten került sor a Visegrádi Alap támogatásával.


Collegium Hungaricum Berlin
A Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Berlin (CHB) a magyar kultúra németországi képviselője. Magyarország egyik legnagyobb hagyományú kulturális intézeteként megújult működési szerkezettel és minőségalapú, integratív programstruktúrával kezdte a 2016-tal induló időszakot. A CHB az alkotó folyamatokra fókuszál. Meggyőződése: Németország számára a kifejezetten itt és ide létrehozott, német szemmel érthető, élvezhető eredményeken keresztül tudunk fontossá válni. Stratégiai célcsoportja az Y generáció közössége, amelyet helyzetre és személyre szabott eszközökkel kíván megszólítani. Célja, hogy a kortárs kultúra és kreativitás aktív központjává váljon a német fővárosban, amely könnyen azonosítható, eredeti kezdeményezéseivel, programjaival nemcsak folyamatosan vonzó, de akár igazodási pontot is kínál.

A CHB 2016-tól a Balassi Intézet szakmai felügyelete alatt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium fenntartásában működik.

Az Utopias and Realities: Socialist Modernism című eseménysorozat a CHB kezdeményezésére, a Transmodern kollektíva szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.