2022. február 2-án a Párbeszéd Házában megnyílt Prof. Dr. Nemcsics Ákos építész kiállítása Gyermeklelkű épület – Egy közel két évtizedes templomépítés története képekben címmel.

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek/építmények állnak ma az egykori műemlékek helyén.

A 18. Nemzetközi Építészkongresszust 2021. július 2-án Budapesten, a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában rendezték meg Melyik múlt vezet jövőnkbe? címmel, mintegy 500 résztvevővel. A kongresszust a Metszet folyóirat kiadója, az Artifex Kiadó szervezte a Magyar Építőművészek Szövetségének támogatásával.

Nemcsak az osztriga-imádók szentélyének, hanem a kagyló-szkeptikusok megtérítésére is szolgál Vancouver új étterme, pontosabban „városi abrakoltatója” a kínai-negyedben. A tervező a Gehrynél és a Morphosisnál tanult Batay-Csorba Architects.

Ha külföldön járunk, természetesnek vesszük, hogy meglátogatjuk a nevezetes egyházi épületeket, megnézzük a híres freskókat, szobrokat, elolvassuk a ház gyakran kalandos történetét. De belegondoltunk már abba, hogy Budapesten is hasonlóan izgalmas templomok, zsinagógák vagy épp kápolnák vannak?

Tisztelettel hívunk minden érdeklődőt Katona Vilmos könyvének bemutatójára, amely 2020. szeptember 17-én 18:00 órakor kezdődik a MÉSZ székházában. 

2017-ben 2 milliárd forint állami támogatásnak köszönhetően folytatódhatott a felújítás Jákon, ahol nem csupán a templom és az egykori kolostor környezetének megújulása várható, hanem a Szent Jakab kápolnára, az apáti házra, és az apátság egykori gazdasági épületeire is sor kerül.

Értesüléseink szerint Nagy Tamás DLA Ybl-díjas építész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára néhány napja, életének 69. évében meghalt. (A hírt a MOME is közzétette közben – a szerk.)

Az északi és déli lejárók domborműveinek megalkotása az 1170-es évekre tehető, melyekkel együtt a külföldi és hazai kőfaragók többek között elkészítették a Szent Kereszt-oltárt, valószínűsíthetően a Székesegyház szentélyrekesztőjéből származó angyalt ábrázoló domborművet, és még további faragványokat és díszítményeket.

A landart eszközeivel megfogalmazott urnasétány, a végső búcsút szimbolizáló, lebegő épület és a fények transzcendenciát szimbolizáló kifinomult játéka: ezek voltak azok az építészeti megoldások, amelyekért a bécsi krematórium új épületének tervpályázatán a TSPC Csoport szakemberei az osztrák Who Cares?! tervezőirodával közös pályázatukkal különdíjat nyertek el.

A rétegelt-ragasztott gerendák alkalmazása 175 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor brit templomok és iskolák építésénél használták. Az 1990-es években Ausztriában született meg a keresztlaminált gerenda (cross-laminated timber, CLT) paneltechnológiája, amelyre „új betonként" is hivatkoztak kiváló szilárdsága és hosszú élettartama miatt.

Páratlan szépségű faldekorációk keltek életre Róma egyik ókori földalatti bazilikájában, amelyet a restaurálás után kedden mutattak be a sajtónak.