A műemlékvédelem szűkülő körei Pécsett 1951 és 2020 között – 18. rész

A Belvárostól távolabbra eső területek

Zsolnay út, Budai külváros temetőkápolnája

A Budai-külvárosi temető a Balokány tótól nyugatra és a mai Zsolnay úttól délre helyezkedett el. A Mindenszentek temploma körül létesített temető a 19. század első harmadában már kicsinek bizonyult, így került sor a Budai-külvárosban temető nyitására 1832-ben[1], amit aztán 1847-ben tovább bővítettek.

1833-ban Piatsek József is készített egy tervet a kápolnához, amely azonban nem valósult meg, mivel a kápolna végül Windisch Ferenc (1808-1869) pécsi építőmester tervei alapján épült meg 1847-1848-ban. Szabadonálló beépítéssel, kis huszártoronnyal és a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel valósult meg a kápolna. Belül síkmennyezet, az épület alatt kriptaterem létesült. A későklasszicista, de romantikus elemeket is magán hordozó épületet a századforduló táján teljesen átépítették.[2]

Szőnyi Ottó Pécs kiemelt műemlékei mellett a temetőnek külön művet szentelt.[3] Leírása szerint a kápolna nagyjából a temető legrégibb részének közepén állt, kis utak vezettek hozzá, melyek az 1865-ös kataszteri térképen is nyomon követhetők. Neogót és neoromán elemek keveredtek rajta. A hajó hossza 13,5 m, a szentélyé 3,6 m volt, keletelt épület. A nyugati lapos, háromszögű oromzatú, toronnyal koronázott homlokzat közepén nyílt a kétszárnyú, befestett, szárnyain kazettákkal és egy-egy kereszttel díszített, félköríves tölgyfa kapu.[4] A sisak ormán vaskereszt volt, a falakat bevakolták és kőfaragást utánzó vonalakkal díszítették. A párkány alatt a falon félkörívekkel összekötött fogsorfríz húzódott. Az épületet cseréppel fedték. Belső tér egyszerű, minden izgalmas elemet nélkülöző kialakítású.[5] A kápolna alatt kriptaterem volt, Szőnyi írásának keletkezésekor – 1911-ben – még itt volt eltemetve Zsolnay Vilmos, mielőtt 1913-ban átvitték volna a Zsolnay Mauzóleumba.[6] Ekkorra a temetőt már felhagyták (1904-ben).

Az 1849-ben felszentelt épület létesítési költségeit adományokból gyűjtötték össze. Scitovszky János akkori pécsi püspök, későbbi hercegprímás jelentékenyen hozzájárult az építkezéshez. Ő szentelte fel a kápolnát.[7] Többek között Liszt Ferenc is az adományozók közé tartozott, aki 1846-os második pécsi hangversenyének bevételeit ajánlotta fel erre a célra.[8]

A temető a 20. század elejétől használaton kívül maradt, miután 1904-ben megnyílt a központi temető a Siklósi úton, de a kápolna a helyén maradt. Genthon István is felhívta rá a figyelmet, műemléki védelem alá is helyezték[9], ettől függetlenül a törlésre valamikor az 1960-as évek elején sor került és a kápolnát sajnálatos módon 1981-ben elbontották.[10] Pedig a Távlati terv 1960-ban még széleskörű tatarozást javasol, melynek nagy része a jókarbantartás területét érintő munkálat: tetőfedés, bádogozás, vakolat javítása és asztalosmunka. A falak nedvesedése miatt utólagos falszigetelés jelentette volna a legnagyobb tételt[11], ami minden bizonnyal sosem valósult meg.

A mai állapot és értékelés: a Pécs 2010 – Európa Kulturális Főváros program során 2009 és 2011 között létrejött Kodály Központ és Tudásközpont épületei közé kissé beszorult a 20. század végén létrehozott egyetemi kollégiumi épület. A telepítést nagyban zavarja az épületek és a Zsolnay út között sávban lévő benzinkút, McDrive és a Penny Áruház épülete. Ez utóbbiak elbontása még 2021-ben is várat magára, pedig igen hasznos lépés lenne, majd egy elegáns védősáv létesítésével egy jól funkcionáló modern városrész alakulhatna itt ki.

/folyt.köv./