Dr. Dobszay Gergely egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék) a velencei Campanile összeomlásának és azonnal megkezdett helyreállításának felidézésével arra a kérdésre kereste a választ, miért nem lehet pontosan úgy helyreállítani egy épületet, amilyen korábban volt. A külső körülményeken túl, mint a megnőtt zajterhelés vagy a megváltozott előírások, az építtetői és tervezői döntések is befolyásolják, hogy egy helyreállított vagy teljes egészében újjáépített épületben más anyagokat, más szerkezeteket alkalmaznak, mint egykor, és inkább a közel azonos – elsősorban külső – megjelenésre koncentrálnak. Az ablakok felújítására áttérve betekintést nyújtott a BME K épületének folyosói ablakainak, valamint az MTA székház ablakainak felújításába, a tervezés során hozott döntések hátterébe. Dr. Bakonyi Dániel okleveles építészmérnök, tudományos munkatárs (BME Épületszerkezettani Tanszék) az épületfizikával kapcsolatos megváltozott viszonyt mutatta be, kiemelve, hogy nem volt régen sem "minden szép és jó", a lakások levegőminősége például sokkal rosszabb volt, mi manapság, a nyirkos-dohos levegő általános volt ott, ahol csak egy-egy lakóhelyiséget fűtöttek. A régi és mai lakások közti különbségekről beszélve ismertette a kéthéjú és egyhéjú ablakok nagyon eltérő hőtechnikai működését is. A kapcsolódó gyártói előadások között Bogátsné Stallenberger Katalin termékmenedzser (Hörmann Hungária Kft.), Lévárt György kereskedelmi vezető (FAAC Hungary Kft.), Csordás Zoltán ügyvezető igazgató (Autent Solutions Kft.) és Brassnyó László mérnök, alkalmazástechnikus (Knauf Insulation Kft.) következtek belső nyílászárókról, meglévő nyílászárók automatizálási lehetőségeiről, a hő- és füstelvezetést rendszerben szemlélő komplex felújításokról, valamint fagyapot szigetelőanyagokról.
A tervezői nap második blokkjában gyártói előadások következtek az épületfelújítás egyes részterületeiről. Gyarmati Péter termékmenedzser (Cemix Hungary Kft.) előadása a vakolatok, kötőanyagok változását tekintette át a történelem során, Dvorák Andrea szaktanácsadó (Dörken Kft.) a talajszint alatti falak nedvességvédelmét ismertette, Biró András alkalmazástechnikai és műszaki szakértő (Velux Magyarország Kft.) a RenovActive mintaprojektet mutatta be, Szatmári Zoltán alkalmazástechnikai mérnök tanácsadó (Bachl Hőszigetelőanyag-gyártó Kft.) a szarufák feletti hőszigetelésben rejlő lehetőségeket és előnyöket ismertette. Forró Sándor építész szaktanácsadó, projektmenedzser (Prefa Hungária Kft.) ezúttal az ereszrendszerek kérdéseit tekintette át, Wiesner György műszaki vezető (Knauf Kft.) a szárazépítési technikával történő felújításhoz nyújtott segítséget ábrákkal és megvalósult felújítások fotóival.
A délutáni blokkot Pataky Rita egyetemi mestertanár (BME Épületszerkezettani Tanszék) faldiagnosztikával kapcsolatos előadása nyitotta, amelyben kiemelte, hogy a ma meglévő lakások fele még mindig 1945 előtt épült, és jelentős részük szadonálló családi ház, amelyek felújítása a legtöbb problémába, nehézségbe ütközik. Nagy Richárd építőmérnök, mérnök tanácsadó (Mapei Kft.) a vakolatok témakörét hozta, ezen belül kiemelte az üvegszál-erősítésű vakolatot, amely nem igényel hálózást, valamint a Notre Dame még folyamatban lévő felújítása kapcsán a boltozatok felső habarcsos javítását mutatta be. Petényi Norbert épületszigetelő szakmérnök (Esal Hungária Kft.) a paneles épületek felújításának kritikáját fogalmazta meg, és a középületek hűtés-fűtés felújítását célzó CEPA rendszert mutatta be. Hovanecz Gergely szaktanácsadó, termékreferens (Ejot Hungária Kft.) a Crossfix rögzítési rendszer működését és részleteit foglalta össze. Záró előadásukban Kelemen Bálint építész, Icomos-díjas műemlékvédelmi szakmérnök (Közti) és Dr. Becker Gábor egyetemi tanár (BME Épületszerkezettani Tanszék) az MTA Székház jelenleg folyó rekonstrukciójába adtak betekintést, különös tekintettel az ablakokra és a tetőre.
Az Építész Tervezői Napokban nyári szünet következik, következő alkalmunk szeptember 19-én lesz, homlokzat témakörrel.