Ma már természetes városkép-alakítók a felhőkhöz igyekvő irodaépületek. Velük együtt megszületett a modern munkakörnyezet, amit az építészet, belsőépítészet, az irodabútor-gyártás, az árnyékolástechnika együtt alkotott. E fejlődés közös terméke „az irodai szendvics”: a dupla üvegezésű mobil válaszfal, középen pliszével.
A nemzetközi hírű, országosan védett, romantikus stílusú fóti műemlékegyüttes Ybl Miklós első jelentős alkotása. A plébánia kezdeményezése kapcsán bárki tulajdonosa lehet Ybl Miklós keze munkájának.
Íves nyílásaival jókora darab lyukacsos sajtként áll a tengerparti homokban a cunamibiztos villaépület.
A Caramel építész iroda egy érdekes látogatói konténert álmodott meg cégek és akár az építőipar számára is. A konténerek előregyártottak és egyszerűen szabhatóak, illeszthetőek.
Hatalmas autópályákhoz alkalmazott elemekből épült fel egy épület. Nagyon érdekes az óriási elemek térszervezése, legószerű egymásra helyezése, majd azok statikai rendbetétele.
Két évet vártak, mire a drága homlokzat helyett olcsóbbat találtak, és az engedélyt is megkapták hozzá, végül RIBA-díjjal jutalmazták a ketrecbe zárt ékszerészműhelyt.
Németországban egy érdekes pavilon épült: a falait nem egy masszív tömeg alkotja, hanem egyszerű acélhálóra futtatott borostyán.
A japánból jött elképzelés lényege, hogy a ház lakói kapjanak lehetőséget saját lakóterük megalkotására, igényeik változása esetén átalakítására.
London egyik jelképe, rockzenekarok és filmek kedvenc háttere, 1933-tól ötven éven át szolgálta a várost: évi egymillió tonna szén felzabálásával termelte az elektromos áramot. A hosszú vajúdás után most megkezdett átépítés eredményeként a négy kéményes Battersea Power Station hamarosan a metropolisz egyik legdrágább lakhelye lesz.
Napjainkban a tercier és kvaterner szektor erősödésének következményeként a munkavállalók többsége irodaházakban dolgozik. A munkavállalók céghez való viszonyát erőteljesen befolyásolja a munkakörnyezet, ezért az új feladatokhoz és munkamódszerekhez részben új térrendszerek, megoldások szükségesek.
Életének 87-ik évében, 2014. március 15-én elhunyt Mikó Sándor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, a MAOE Iparművészeti alkotói nagydíjával kitüntetett belsőépítész, iparművész. Temetése 2014. április 14-én (hétfőn) 14:30-kor lesz a Budapesti Farkasréti Temető központi ravatalozójában.
Nem illedelmesedik szomszédjaival, közel kúszik amennyire csak lehet, minden helyet kihasznál, a lehetetlen telken tekergő ház.