Építész: Luis Afonso d'Escragnolle Filho, Fernando Moreno Barberá
Fotók: Nyáry Erika (exteriőr), Casa do Brasil (enteriőr)
A Spanyolország és Brazília közti megállapodás eredményeként 1960-ban körvonalazódott kulturális funkcióknak is otthont adó kollégium-együttes a modern kori építészet egyik remek fennmaradt példája.
Annó a 10.000m2-es teleknek pusztán 1/4-ét beépítve, hatalmas zöldfelület fenntartása mellett döntöttek. Többszintes épületszárnyait az utcafrontra L-alakban telepítve húzták fel, kertjében pedig szabadtéri sportpályákat és kis házi kápolnát képeztek ki.
A köztudatban is ismert, szakmailag elismert főépületeket körbejárva lettem figyelmes erre a méretében jelentéktelennek tűnő, ám annál eredetibb építményre. A padlófödémből tetőlemezzé átforduló karakteres vasbetonszerkezet látványa lenyűgözött. A kápolna rusztikus, vakolatlan téglafalazata is kontrasztjával az előbbi lendületét tűnik hangsúlyozni. A robosztus kollégiumi épületszárnyak tövében, kis méretével és gesztusértékű tömegformálásával, a koleszpark valóságos referenciapontját képezi. Puritán közvetlensége ugyanakkor, számomra alkalmasabbá teszi a hitgyakorlásra, szemben bármely fényűző katedrálissal.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
Online részvétel március 8-ig