A 97. Euroconstruct Konferencián bemutatott új előrejelzés szerint tavaly az Euroconstruct országok teljes építési teljesítménye 1,4%-kal esett vissza, mely valamivel jobb a hat hónappal ezelőtt vártnál. A negatív tendencia idén is folytatódni látszik 2,7%-os csökkenéssel mely miatt főleg az új lakásépítési szegmens okolható. Pozitív fordulatra 2025-ben lehet számítani és a kedvező tendencia 2026-ban is folytatódhat. A konferenciát a Prognoscentret, a szervezet svéd tagja szervezte Stockholmban június 11-én.
Az Euroconstruct térség gazdasági kilátásai meglehetősen vegyesek. A tavalyi szerény növekedés (+0,4%) után, amikor is hét tagország gazdasági teljesítménye esett vissza, idén valószínűleg mérsékelt (+1,1%) marad a növekedés. A lakossági fogyasztás és az export növekedése is szerény marad. Bár az Euroconstruct térség gazdasága 2025-ben valószínűleg valamelyest élénkülni fog, a 2%-os határ mai szemmel nézve a számos visszafogó tényező (pl. az inflációs sokk utóhatásai) miatt továbbra is elérhetetlen. A 2024-2026-os időszak legpozitívabb gazdasági kilátásai Írországban és Magyarországon várhatóak, míg a legnegatívabbak Olaszországban és Németországban.
A kamatok folyamatos emelkedése és a magas költségvetési hiány is visszafogja a gazdasági növekedést. Az Euroconstruct elemzői mindkét tényezőt egyértelmű akadálynak tekintik az európai építési piacon. A központi költségvetés, valamint a regionális és helyi önkormányzatok korlátozott pénzügyi mozgástere negatív következményekkel járhat az esetleges adókedvezményekre, pénzügyi juttatásokra, programok biztosítására vagy a közszféra közvetlen építési igényére.
A finanszírozási feltétel tehát, mint az építési piac befolyásoló tényezője, határozottan negatív minden fő építési szegmensre vonatkozóan. A nagyon rövid idő alatt lezajlott meredek kamatemelés jelentősen megnehezítette a háztartások és cégek számára az építési projektek finanszírozását, és ez csak lassan normalizálódik. Az EKB legfrissebb hitelezési felmérése szerint a lakossági lakáshitelek iránti kereslet az eurózónában az utóbbi időben stabilizálódott ugyan, de a vállalati hitelkereslet 2024 második negyedévének elejéig ismét gyengült, és mérlegét tekintve továbbra is egyértelműen negatív tartományban volt. Ezzel szemben, 2021 óta először kezelik valamivel kevésbé szigorúan a háztartások lakásvásárlásának hitelelbírálását, miközben a bankok továbbra is nagyon óvatosan járnak el egyéb hitelformák esetében.
Az elmúlt évek problémái (pl. kamatfordulat, infláció, építési költségek emelkedése) tehát továbbra is lenyomják az épületek építését. A mélyépítésben viszont idén erőteljes bővülés várható, mely mögött számos beruházási igény, de főleg a kormányok pénzügyi támogatása áll.
A 19 ország eltérő mérete (népesség, gazdasági erő) miatt a névleges építési volumen 10 milliárd eurótól csaknem 500 milliárd euróig terjed. Ha az építési teljesítményt az adott GDP-hez viszonyítjuk, a szórás lényegesen kisebb, 2023-ban az átlag 11% volt. Olaszország állt az élen, az építés részesedése a gazdasági teljesítményből tavaly 14% volt, mivel az építőipar jelentős bővülést könyvelhetett el 2021-ben és 2022-ben. Ugyanakkor Olaszország gazdasági növekedése sok más országhoz képest évek óta lassú. A lista végén, 6%-kal Írország áll, ahol a gazdasági sajátosságok (az ipar szerkezete, jogi/adókeret) miatt nagyon magas az egy főre jutó GDP. Magyarország a hatodik helyen állt tavaly az Euroconstructban ebből a szempontból, az ország teljes építési teljesítményének 12%-os részesedése volt a GDP-ben.
Forrás: 97. Euroconstruct Konferencia Sajtóanyaga. Magyar verzió: Buildecon, az Euroconstruct magyar tagintézete.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére