Bachman Zoltán nevéhez fűződik a pécsi Dóm Múzeum, az Expo Center, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont. A pécsi ókeresztény mauzóleum helyreállítása országosan ismertté tette nevét, amelyért 2000-ben világörökségi diplomát kapott. A számos általa tervezett családi ház közül összesen ötöt ismertek el Az Év Lakóháza díjjal. Komoly érdemei vannak a pécsi építészoktatás megszervezésében is, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának létrehozása rendkívüli jelentőséggel bír. Hét Junior Prima díjas hallgatója volt eddig, ami szintén jelzi, milyen fontos számára az „utánpótlásképzés", a fiatal tehetségek felkarolása.
Gondolatfüzér Bachman Zoltán korábbi nyilatkozataiból:
Szakmai életrajzában talán egyik legjelentősebb sikerének tekinti a 2001-ben elnyert Világörökség címet az ókeresztény temetőegyüttesre, mely tervezésének vezetője.
Mi a különlegessége ennek?
B.Z: Az őskereszténység nekropolisza, az ókeresztény temetőegyüttes Pompeji mellett a világörökség egyetlen régészeti emléke Európában. Az illegalitásból napfényre került kereszténység megteremtette saját építészetét, mely itt teljességben fellelhető. Bemutatható a ma emberének a római kori paradicsomkert, Sopianae öröksége, mely méltán vetekedhet Pompeji régészeti jelentőségével A mûemléki környezethez való érzékeny viszonyulást még az egyetemi évek alatt Pogány Frigyestõl tanultam.
Munkáiban remekül ötvözi az egyéni hangvételt a megrendelõi racionalizmussal, a világörökséggel pedig nemzetközi közegben is bizonyított.
„A Cella Septichora nélkülözi az infantilizmus legapróbb jeleit is. Számos kérdést vet fel s követel ki, s mindezek korunk örökséggel való bánásmódjának, együttélésének megkerülhetetlen, komoly, univerzális kérdései. Bachman épülete a múlt átélhetőségének nehézségeit egyetlen pillanatra sem tagadja, nem becsüli alá annak az időutazásnak a jelentőségét, amelyet a sírkamrák közé érkező látogatónak meg kell tennie. A betonkapu mögötti sötét folyosón át a fényekkel teli, üvegtetővel megvilágított térbe lépő látogatónak alkalma nyílik arra, hogy megértse: egy pillanatra a holtak birodalmába ér, amikor átlép a múlt kapuján. S ezt a határátlépést Bachman bármiféle külsődleges díszítés, vagy geg használata nélkül, a térrel magával éri el.” (György Péter)[5]
Építészeti hitvallása:
B.Z.: Ha nincs társadalmi cél, akkor az építészetnek nincs létjogosultsága, akkor csak saját örömére épít, és továbbra is csinálja a saját emlékmûveit. Tehát amíg nincsenek megfogalmazott társadalmi célok, addig az építészet nem töltheti be hitelesen az iránymutatás feladatát.Akkor lesz nemzeti építészetünk, ha nemzeti-társadalmi kérdéseket fogunk meg. De ehhez nem feltétlenül kell magyarnak lenni! Pollack Mihály mennyire volt magyar? És mégis, mennyire magyar az építészete, méghozzá egy olyan fantasztikus világ az építészeten belül, mint az eklektika. Hogyan tudtak ezek a nagy építészek itt a provincián, provinciális eszközökkel, világszínvonalon alkotni? Ybl Operaháza lekörözhetetlen, olyan, mint az Epidauruszi színház. Pollack egy szót sem tudott magyarul, Ybl meg csak az élete második felétõl levelezett magyar nyelven. Mégis bitang magyar építészetet csináltak, tehát nem igaz, hogy magyarnak kell lenni ehhez, de kétség kívül elõny. A hangsúly a nemzeti problémák átélésén és megoldásán van, ami létrehozza a nemzeti építészetet.A mûvészet lényege, hogy szabad, és ezt az egyetlen dolgot nem is lehet elvenni, még az építésztõl sem. Ezt kell elhinniük a magyar építészeknek.
Oktatói hitvallása
B.Z.: A pécsi iskola tulajdonképpen egyfajta mester és tanítványai iskola. Látni a mindennapok küzdelmét, az árnyoldalakat, átélni a kudarcokat, és persze a sikereket, és mindezek közben a mesterektõl meg lehet tanulni a szakmát. A közös munka öröme viszi elõre a dolgokat. A cél az, hogy ez rendszerként, alma materként, mûhelyként mûködjön: a professzor körül a tanársegéd, a tanársegéd körül a doktoranduszok, õ körülöttük pedig a 4-5 éves, a 4-5 évesek körül pedig az 1-3 évesek. Gondolatiságában ez egy zárt egység, ugyanakkor baromi színes, mert ahány ember, annyiféle. A tanárnak meg kell ismernie a diákja értékeit, és profi módon ki kell nevelnie.
2005-ben az egyetemi építészképzés létrehozásáért és a világörökségi cím elnyerésében játszott szerepéért Kossuth-díjat kapott.
További épületei közül kiemelkedik a pécsi Dómmúzeum, amely a székesegyház mellett az egykori várárok helyén készült el. A szerkezethez Sámsondi Kiss Béla találmányát, a „gipszbeton” technológiát alkalmazták, mivel a szűkös hely semmilyen más megoldást nem tett lehetővé. Számos családi háza közül összesen ötöt ismertek ez Az Év Lakóháza-díjjal. 1999-ben fiával létrehozta a Bachman & Bachmann Építészirodát, amelyben azóta is dolgozik. Újabb munkái közül többre a kísérletezés, az innovatív szerkezeti megoldások jellemzőek. Ilyen a Dzsámi mögött emelt Szent Bertalan harangtorony, amely teljes magasságában csak a harangozás idejére emelkedik ki a földből, illetve az ország egyik legnagyobb sátorszerkezete, az Expo Center. Ide sorolható a Cella Septichora felett kialakított, járható üvegtető is.
Díszlettervezőként is dolgozott, saját becslése szerint 20-25-re tehető ilyen jellegű munkáinak száma, a Don Quijotétól Kodály Székelyfonójáig. Egyik legsikeresebbként a Csárdáskirálynő előadására hivatkozik, amelynél pénz híján egyszerűen feltöltötte a zenekari árkot vízzel.
Hittel teszi a dolgát! A Prima Primissima Díjhoz szívből gratulálunk!
Források: Záróra–interjú Weiszler Alindával. 2011. június 12. MTVA
www.epiteszforum.hu
Kossuth-rádióban elhangzott interjú 2005-ben a Kossuth díj átvétele alkalmából
Wikipédia
www.primissima.hu
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére