Az oklevelek szerint az épületet feltételezhetően IV. Béla magyar király építtette. A vaskos falú épületben Szent Márton tiszteletére egy királyi és egy királynői kápolnát is kialakítottak 1309-ben, amely 1349-ben kapott búcsúengedélyt VI. Kelemen pápától. 1525-ben Ország János váci püspök három masszív toronnyal erősítette meg az akkor már palotává fejlesztett ingatlant, amelyet még az 1530-as ostrom ágyúzása sem tudott romba dönteni. A létesítmény kezdeti "elpusztíthatatlanságába" persze az a tény is közrejátszott, hogy a püspöki palota köré Szapolyai János 1530-ban óolasz minta alapján egy szögletes bástyát építtetett Domenico da Bologna építész terve alapján. A püspöki palota csak a tizenötéves háború (1591-1606) idején pusztult el.
A romos terület déli részén Bécs 1722-ben egy vastag falú lőporraktárt építtetett, amelyet még mindig jól védett a Szapolyai emeltette 22 méter széles Erdélyi-bástya. A lőportornyot először 1805-ben visszabontották, majd 1810-ben egy József-kaszárnyára keresztelt késő barokk-korai klasszicizáló épületet emelték köré, amelynek építését 1833-ban fejeztek be. Az ingatlan azonban elsősorban nem annyira laktanyaként, hanem börtönként funkcionált: A Habsburg-elnyomás és a szólásszabadság ellen tiltakozó magyar és román írók, publicisták, ügyvédek és politikusok egy részét (Táncsics Mihály, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Czuczor Gergely, Eftimie Murgu) ugyanis ide záratta be Bécs. Az 1848. március 15-én kitört forradalom egyik első megmozdulása az itt bebörtönzött hazafiak kiszabadítása volt, amely az utókor számára eléggé mulatságosra sikerült.
Táncsics egykori börtönében, azaz a műemlék-együttesben hamarosan elkezdődik a régészeti feltárás, majd azt követően 48-as múzeummá történő átalakítása.
A nyári ingatlancserével Magyarország egy rendkívül fontos műemlék-együttessel lett gazdagabb, amely a budai Vár hosszú távú fejlesztésében is fontos szerepet tölt be – ezt közölte L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a helyszínen, csütörtökön. A nagyközönség is megtekinthette október 5-én és 6-án a budai Várban található egykori Táncsics-börtönt, amelyet a magyar állam júniusban kapott vissza az Egyesült Államoktól.
Az ingatlan hasznosításáról egyelőre nem született döntés – emlékeztetett L. Simon, aki hozzátette: az Erdélyi-bástya fölé emelt épületegyüttesből szabadították ki 1848-ban Táncsics Mihályt, de egykor ott raboskodott mások mellett Kossuth Lajos is.
1948-ban az ingatlan háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába került; a visszajuttatásáról 2006-ban írt alá szándéknyilatkozatot az akkori magyar és amerikai kormány. Nyolc év munkájának eredményeként a Táncsics-börtön két másik épülettel együtt, egy ingatlancsere keretében 2014 nyarán került vissza a magyar államhoz – idézte fel Nagy Gábor.
forrás: falanszter.blog.hu / MTI
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére