Jelentős változáson ment át az elmúlt években mélyrepülésben lévő építőipar felvevőpiaca is: az új építésű lakóegységek számának drasztikus csökkenése mellett évek óta a felújítási piacból igyekeznek megélni az építőipari cégek. Ugyanakkor tény, hogy a felújítási piacon is megváltozott célokkal és motivációval, valamint jelentős információtömeggel a fejében jelenik meg a magánvásárló és szakember egyaránt – ezt igazolta az építőipar résztvevői körében elkészült, hiánypótló adatokkal szolgáló Iparági Felmérés.
Nem meglepő, hogy a ma felújítója, építője és a 10 évvel ezelőtti között jelentős különbség van, mint ahogy a ma szakembere más információkkal rendelkezik, és más információt igényel, mint korábban. Az okok között a lakáscélú beruházásokra rendelkezésre álló anyagi eszközök csökkenése mellett az elmúlt években tapasztalt energiatudatos látásmód elterjedése is megemlíthető.
Ennek ellenére, az építőiparban más iparágakhoz képes a piacon érdekelt szakember csoportok és a megrendelők jellemzőiről, döntési preferenciáiról meglepően kevés hivatalos információ áll a döntéshozók rendelkezésre.
Ezt a hiányt pótolja a nemrégiben elkészült Iparági Felmérés 2012, amely strukturált kérdőív segítségével, 629 magánvásárlóval, 202 építésszel és 794 kivitelezővel folytatott, 25-30 percet igénybe vevő telefonos és személyes interjúk eredményeit foglalja össze. A felmérést a Build-Communication és az Építők és Építkezők Klubja készítette.
Az alábbi összefoglaló ennek rövid kivonata.
Energiamegtakarítást célzó beruházást a családi ház felújítók 73%-a végzett vagy tervez
Az elmúlt évek visszaeső építési kedve mellett fő tendencia, hogy a megbízói réteg mind a szakemberek, mind pedig az anyagok kiválasztásában és megvásárlásában igen tudatossá vált. Erről tanúskodik a fogyasztók körében végzett felmérés számos eredménye, de a felmérésbe bevont szakemberek is erről számoltak be.
A fogyasztók körében végzett felmérés egyik fontos célja volt annak megismerése, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben mi a motivációja azoknak, akik családi ház építésébe, felújításba kezdenek.
Emellett a felmérés arról is gyűjtött információt, milyen építőanyagmárkákat ismernek, és mi alapján döntenek közöttük, az egyes termékeknek mely tulajdonságai fontosak számukra, ki a hiteles szakember, és milyen termékek kiválasztása esetén kire hallgatnak és milyen mértékben, milyen termék beszerzésében vesznek részt, illetve hogy milyen forrásokból informálódnak, és mit tartanak hitelesnek.
A tanulmány 246 új családi ház építésében, 306 családi ház felújításában és további 77 fő lakás-felújításban érdekelt magánszemély válaszait foglalja össze.
A felmérésben válaszadók 78 %-nál a beruházás még folyamatban van, 22 %-a már befejezte.
A 306 fő, azaz a válaszadók közel fele meglévő családi házának felújítását tervezi vagy végezte el. A válaszadók több mint fele, 54% célként kimondottan az energiaköltségeken történő takarékoskodást jelölte meg. 73%-uk, ha nem is fő célként, de tervez, vagy végzett ilyen jellegű beruházást.
A már lebonyolított beruházások között a nyílászáró csere (35%) volt a legnépszerűbb, a még a munkák előtt állók energetikai beruházások között a tető-, padlás- (40%) és homlokzati hőszigetelést (46%) tervezik legtöbben, és harmaduk gondolja úgy, hogy az elkövetkező 2 éven belül akár megújuló energiát hasznosító berendezések beszerzésére is sor kerülhet.
Az új családi ház építésében érdekelt 243 főre (40%) jellemző, hogy fő motivációjuk az önállósodás, a család létszámának változása, illetve megnövekedett igények pl. saját kert iránti igény és nem a lakhatási költségen történő takarékoskodás.
A megkérdezettek kb. 12 %-a lakásfelújítási munkákat tervez vagy végzett, ahol a fő motivációt a kényelmi (45%) és esztétikai szempontok (43%) jelentették, de az energiamegtakarítás említése az ő körükben is alig marad le ezek mögött (41%).
A jó szakember nagy kincs
243 új építést tervező közül a legtöbben, 55%-nyian, valamilyen módon ismeretség alapján találták meg, vagy tervezik megtalálni az építészt, generálkivitelezőt vagy szakkivitelezőt.
Míg az építkezés korábbi szakaszai előtt állók és az építést tervezők úgy gondolják, hogy több feladatok fognak generálkivitelezőre bízni (pl. falazást, tetőfedés, nyílászáró beépítést, sőt még a gépészetet is), és hogy nem lesz szükség a saját maguk által végzett munkára, ez az idillinek mondható kép a folyamat előre haladtával árnyaltabbá válik.
A magánvásárlók a szerkezetépítési fázisok közül a nyílászárók beépítését és a tetőfedést, valamint homlokzati hőszigetelést és homlokzatképzés bízzák helyesen szakkivitelezőre, míg a beltéri munkák között a jelentősebb szakmai ismeretet feltételező burkoláshoz és villanyszereléshez nem kezdenek hozzá maguk.
A megrendelők számos forrásból alaposan informálódnak a döntéseik előtt: ezek között a leggyakrabban használt (65%) és leghitelesebbnek tartott az internet és a kivitelezőtől szerezhető információ.
Ugyanakkor legtöbben a döntéseiket önállóan hozzák meg, többé vagy kevésbé tudatosan alapozva mások véleményére. Az építőanyagokat is kétharmad részben maguk szerzik be, vagy a beszerzést a kivitelezővel közösen végzik.
A kivitelezők a megbízások 74%-át felújításokon kapták
A kivitelezők körében végzett felmérés során három általános témában gyűjtöttünk információt: a mai kivitelezői piac jellemzőiről és arról, hogy az építőipar mely szegmensei adnak munkát számukra (I.), információ-gyűjtési szokásaikról, valamint az egyes információs forrásokról alkotott véleményükről (II.), illetve a kivitelezők és megrendelők közötti viszonyról, együttműködésről (III.).
A kivitelezői panelben 794 különböző területen dolgozó szakember véleményét kérdeztük meg.
A KSH a TEÁOR'08 nómenklatúra szerint jelenleg 27 442 egyéni és társas vállalkozást tart nyilván, amelynek bejelentett tevékenységei között szerepel az épületek építése (41 kód).
A 794 kivitelező a nyilvántartott 27 442 vállalkozás 2,9 %-át teszi ki, így erre a célcsoportra a felmérés eredményei reprezentatívnak mondhatóak.
A felmérés adatai szerint a piacon zömmel mikro vállalkozások dolgoznak, maximum 5 fős brigádok (47%), míg további 28%-uk egyedül, 1-2 fő segéddel végzi el az vállalt munkát. 20 fő feletti vállalkozás: 4%, 6-20 fő közötti 21 %.
A felmérés eredményei szerint nem csupán több szakipari munkához érdemes manapság érteni, de haladni kell a korral, hiszen a technológiai újításokkal az elmúlt években tudatossá váló és az internetet, mint fő információs forrást használó megrendelők biztosan találkoznak.
Minden megkérdezett az általunk felállított 12 szakmunka közül legalább 3-4 félét vállal és több mint felére (62%) jellemző, hogy szívesen kipróbál új termékeket, új technológiákat. Csak 16% nyilatkozott úgy, hogy marad inkább a bevált dolgok mellett, míg további 22 % az újítások kései kipróbálói közé tartozik.
Ezen iparág tagjaira is jellemző a viszonylag kisebb földrajzi mobilitás: mindössze 8%-uk vállal az országban bárhol munkát.
Az építőipari ágazatot az új építések drasztikus csökkenésével a felújítási munkák tartják évek óta a vegetatív állapotban.
Arra a kérdésre kapott válaszok, hogy ma mely szegmensek milyen arányban veszik ki a részüket az építőipari termelésből, jól szemlélteti ezt a helyzetet.
Az elmúlt 2 évben a panelben szereplő minden megkérdezett kapott munkát magánépíttetőtől, és 70%-a dolgozott családi háznál nagyobb beruházásokon is.
Az új építésű nagyobb beruházások között a legtöbben ipari vagy mezőgazdasági létesítményeken dolgoztak (15%), és ezen típusú épületek között sok felújítási munka is volt (20%). A legtöbb felújítási munkát emellett az oktatási és kulturális létesítmények (27%) valamint az irodaépületek (20%) adták.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt években, általánosságban mi változott a munkáját befolyásoló körülményeket illetően, nem meglepő, hogy spontán módon a legtöbben, 56 %-nyian (443 fő) azt említették, hogy kevesebb vagy jelentősen kevesebb lett a munka.
A megkérdezettek mindössze 6 %-a, 46 szakember mondta azt, hogy van elegendő munkája.
Az építészek ötöde szerint a megrendelők tudatosabbá váltak
Az építészek körében lebonyolított felmérés során három témában gyűjtöttünk információt.
Az első blokkot piaci helyzet blokknak nevezhetjük, ahol arra kerestük a választ, hogy építészként milyen piaci körülmények között és az építőipari piac mely szegmensében dolgoznak, milyen munkáik vannak, illetve mi a véleményük az elmúlt években lezajlott változásokról.
A második blokkban az általa nyújtott szolgáltatások kapcsán kérdeztük őket, illetve az építőanyagokhoz és építőanyag gyártó cégekhez fűződő viszonyukat firtattuk.
A harmadik blokkban azt tudtuk meg, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott építőipari információs csatornák közül melyeket használják a munkájuk során.
Az új építésű beruházások jelentős csökkenése miatt a klasszikus építész tervezői feladatok iránti piaci kereslet csökkenésével a 202 építész véleményének összegzése szerint ez a szakmai csoport több feladatot vállal el, amelyre véleményük szerint a megbízók is igényt mutatnak.
A válaszadók nagyjából ötöde, mindössze 23 %-nyian nyilatkoztak úgy, hogy nincs más tevékenysége, csak tervezőként dolgozik, tehát az építészek ¾-e más kapcsolódó területen is dolgozik: műszaki ellenőrként, felelős műszaki vezetőként, szaktanácsadóként dolgozik, sőt volt, aki a kivitelezésben talál megbízást.
Az elmúlt években tapasztalt változások között természetesen a jelentősen kevesebb munkáról és a megbízási díjak drasztikus csökkenéséről számoltak be.
A tervezési árak a válaszadók 51 %-a szerint csökkent, további 24 %-a szerint pedig a töredékére csökkent, míg 16% vélekedett úgy 3-4 éve stagnál.
A megrendelők áltagosan az összes terméket figyelembe véve ugyan eltérő mértékben, de az esetek 64%-ban kérik a tervezőt, hogy a terv megvalósításához szükséges termékek kapcsán is tegyen javaslatot.
A megrendelői igények a felhasznált termékek kapcsán tapasztalt változását illetően a legtöbb spontán említést az árérzékenység kapta (38%).
Ezt a képet árnyalja, hogy a megkérdezett építészek szerint a megrendelők tudatosabbakká váltak – és nem csupán energiatudatosabbakká, ami 27%-os említést kapott. A megkérdezettek közel ötöde szerint a megrendelők „tájékozottak, tudják, hogy mit akarnak”, illetve feltehetőleg éppen ezért az építési engedély után „variálnak”, így az előkészítő szakasz hosszabbra nyúlik.
Az építészek nagyjából harmadának az elmúlt 2 évben családi háznál nagyobb beruházásban nem volt alkalma közreműködni.
Akik dolgoztak családi háznál nagyobb munkán, azoknak a leggyakrabban az oktatási intézmények, és kulturális létesítmények építése és felújítása területén jutott munka, ezt követte az ipari létesítmények és irodaépületek építése, felújítása.
A megkérdezett építészek 18 %-a, a kivitelezők 10 %-a műemlékek felújításában is részt vehetett, ami azt mutatja, hogy ez a szegmens még bőven tartogat feladatokat az építőipar szereplői számára.
A kutatást az Építők és Építkezők Klubja, valamint a Build-Communication Kft. készítette
További információ:
Build-Communication Kft.
www.buildmarketing.hu
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére