A döntős öt épületből az olvasók szavazatai alapján fogják kiválasztani az év ipari épületét. Szavazni a www.archdaily.com honlapon a "Buildings of the Year" menüpont alatt lehet. (www.archdaily.com/building-of-the-year/2010/vote/category/Industrial Architecture#start)
Az alábbiakban Wettstein Domonkosnak a Metszet folyóiratban megjelent cikkét idézzük:
"A kontextusába szőtt ház
Kis Péter, Molnár Bea: Bazaltbor Borászat, Badacsony
A frissen elkészült badacsonyi Bazaltbor Pincészetnek viharos nyár volt az első: a szakma méltatta, a helyiek támadták, és még a napi sajtó célkeresztjében is feltűnt. A következőkben azt a finom rétegződést szeretném feltárni, ami ezt a házat életre hívta és elhelyezi azt a természeti, az épített és a szellemi környezetben.
Pinceépítészet
A rendszerváltást követő években a szocialista nagyüzemi bortermelés romjain megjelentek a minőségi kistermelő pincészetek. A borászok hamar felismerték, hogy a páratlan fekvésű termőterületek a szőlőtermesztés mellett a kóstolást is szolgálhatják. A borvidékek táji adottságai vonzzák a borkedvelőket, akik előszeretettel keresik fel egy-egy túra alkalmával a környék pincéit. A borturizmus az utóbbi 5-10 évben önálló iparággá fejlődött. Ezzel együtt a borászat funkciója is megváltozott: az üzemszerű termelés mellett a vendéglátást is biztosítani kellett.
A technológiai újítások mellett az első munkák komoly szerepet játszottak a borászatok építészeti definiálásában. A funkció jó terepet adott az elmúlt tizenöt évet meghatározó regionális szemléletű építészet kikísérletezésére. A kétezer éves szőlőkultúra és a bor gasztronómiában elfoglalt szakrális helye megkövetelte az emelkedett hangvételt. A pincéket, présházakat konkrét előképként felhasználva csak finom gesztusokkal szakadtak el a történeti formáktól. Jellemző volt a homlokzatok plasztikus kezelése, a kő és tégla burkolatok szuggesztív használata.
A badacsonyi épület szakít a fent vázolt borászatok sorával és más összefüggéseket keres a hellyel. Az épület alapvetésében, tömegében ezer szálon kötődik környezetéhez, ám mégis önálló, határozott állítást fogalmaz meg a korszerű borászatról, mint üzemről. Az ehhez hasonló gondolatok az osztrák Burgenlandban keresendők, ahol az elmúlt húsz év sikertörténeteként a semmiből teremtettek világszínvonalú borvidéket. A marketinghez nagyban hozzájárult a burgenlandi kortárs építészet magas színvonalú funkcionalista, technokrata szemlélete is.
Bizalmi helyzet
Laposa József bortermelő elismert alakja a badacsonyi közéletnek. Tájépítészként viszonylag korán felismerte; minőségi borfeldolgozás kell a balatoni tanúhegyekre. Amikor fiával és egy beruházóval közösen üzemük korszerűsítése és fejlesztése mellett döntöttek, egyértelmű volt, hogy „jó építészt akarnak megbízni”. A felkért tervezők munkáit ismerték és megbíztak az általuk képviselt építészeti minőségben.
A Laposa család mintegy 20 hektáron termel a Somló, a Csobánc és a Szent György-hegy oldalában. Az ezredfordulóra már márkanévvé vált bazaltbor a termőhelyet tükröző jellegzetes minerális ízvilágának köszönheti sikerét. A Badacsony oldalában már befejezés előtt áll az adminisztrációs épület és az egykori Ranolder Villa is hamarosan megújul. Az itt bemutatott új üzemépületet lent, a városból kivezető út mellett helyezték el. A tervezés egy kézben összpontosult, de mindegyik munka más-más módszerrel közelít feladatához.
Hegylábi lejtőn
A Balaton-felvidék tanúhegyei ősi időkbe kalauzolnak minket. 4 millió évvel ezelőtt a tájat elöntő Pannon-tenger mélyén heves vulkanikus tevékenység indult meg. A földkéreg repedésein izzó láva ömlött a felszínre, majd a terület kiemelkedésével és szárazulattá válásával megindult annak eróziós pusztulása is. A vulkanikus kőzetek keménységüknek és ellenállóságuknak köszönhetően megőrizték a lepusztult terület eredeti magasságát. A vulkanizmus során a kürtőben maradt bazalt kihűlt és szabályos sokszög keresztmetszetű oszlopokban megszilárdult. A bazaltorgonák a talaj kopásával váltak láthatóvá.
Badacsony páratlan helyzetét az őt körülölelő Balatonnak köszönheti. A hegy markáns formája és a víz jelenléte jól azonosíthatóvá teszi a területet. Már a római korban is virágzó szőlőkultúra működött a hegyoldalban. A hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék talaj és a kiegyensúlyozott mikroklíma kiváló körülményeket teremt a szőlőtermesztéshez. Ez a titka a híres Badacsonyi szürkebarátnak és az olaszrizlingnek.
A település határában épített pincészet alapgondolatát a hegy tektonikája inspirálta. A fent szinte függőleges bazaltfal a hegy derekánál megtörik és lankás lejtőként fut a Balatonba. Ez a lendület érezhető a terepvonalakat követő, megfolyó tömegformán. A megszilárdult bazalt sokszög alapú hasábjai adták a párhuzamos egységekre bontott épület analógiáját. A geometriai modellből adódóan a homlokzatburkolat a tetőre is átfordul, a tömegelemek homogén hasábként nyerik el identitásukat. A táji karakter a ház logikájában is megjelenik.
Archetipikus forma
Az épített környezet rendkívül heterogén. Archaikus pincék , prés- és parasztházak keverednek az utóbbi évtizedek romantikázó nyaralóival és lakóházaival. Eközben nyaranta a kikötő és az állomás környékét olcsó kereskedelmi egységek, sátrak, reklámok lepik el. A hegyre felvezető út mentén kannás bort árusító óriási műhordók és nádfedelű bódék sorakoznak. A település ősi kultúráját lassan teljesen felemészti a növekvő turista invázió.
A ház nem keres kapcsolatot ezzel a vegyességgel, absztrakt előképei egyedül a szőlőtáblák közt „világító”, fehérre meszelt pincék. Az átvett archetipikus bütü forma jól azonosíthatóvá teszi az épületet. A telken egykoron vadszőlővel befuttatott parasztház és pajta állt, erre utal a burkolatba nyomott indamotívum. A huszonegy különböző elem kombinációjából előálló motívum egyedi, marketing elemként is értelmezhető karaktert ad a háznak. Az előregyártott finombeton táblák folytatásaként az mintázat a nyílások előtti perforált fémlemezeket is befonja.
Termelés
A technológiai követelmények meghatározták a tervezés folyamatát, az építész szavaival: „A borkészítés racionális vonalát tematizáltuk.” Az épület két szárnya közül az egyik feldolgozást, a másik a tárolást szolgálja. A technológiai épületnek csak a felső szintje van terepszint felett, alsó két szintjét és a teljes pincesort a föld mélyében alakították ki. A két szárnyat a felszín alatt kötötték össze, a pincének csak a vendégek számára is nyitott bejárata emelkedik a terepszint fölé.
A technológiai út és a térszervezés a terroir bor kívánalmainak megfelelően, gravitációs rendszerrel működik. A terek és a funkciók vertikális és horizontális értelemben a termelés sorrendjében követik egymást. A leszüretelt szőlő a terepszinten érkezik az épületbe, ahol először a vibrációs válogatóasztalra kerül. Ezt követi a manuális válogatás, majd a bogyózó, ahonnan hosszabb rövidebb ideig áztató tartályba kerül. Egy szinttel lejjebb egy térbe függesztett hídon mozgó préssel nyerik ki a mustot, amit végül a legalsó szinten ülepítenek és az erjesztenek. Később a hordókból szivattyúval szállítják a bort a földszinten található palackozóba és címkézőbe, végül négy különböző tárolóban érlelik tovább az italokat.
A korszerű, fémtartályos technológiával összhangban tiszta, világos téralakítás jellemzi a házat. Az ipari hangulatot erősíti a belső tér egyszerűsége; a látszóbeton falakra szerelt elemek rozsdamentes acélból készültek. Az üzem tisztántartását az epoxy gyanta padlóba süllyesztett résösszefolyó rendszer segíti. A vertikális közlekedést és szállítást megoldó központi tér áttekinthető, a födémkivágásokkal a természetes fény a pinceszintre is leszűrődik. A legmélyebb, donga keresztmetszetű pinceszárnyban átlósan rakott, szövetszerű téglaburkolat került a vasbeton héjra.
Közösség
A ház absztrakt kontextusához hozzá tartozik az őt értelmező, belőle tovább épülő szakmai és társadalmi környezet is. Hamar bekerült a köztudatba, hazai és külföldi fórumokon egyaránt megjelent. Az épület fontos mérföldkő a hazai borászatok sorában, ugyanakkor azokhoz a külföldi példákhoz is közel áll, melyek felülettel és ornamentikával kísérleteztek az utóbbi években, közülük is úttörőnek számít a Herzog de Meuron iroda munkássága . A badacsonyi pincészet megkérdőjelezhetetlen lokalitása mellett a globális építészet eredményeit is továbbfejleszti.
A markáns megjelenés a helyi értékvédők nemtetszését váltotta ki, tiltakozásuk a napi sajtót is bejárta. Az általuk kívánatosnak vélt karakter és a megépült ház közti feszültség leginkább a korszerűség értelmezéséről szól. Az időbeli mélység a jelen és jövő rétegeit is feltételezi. Ha nem tudjuk civilizációnkkal összhangban tovább szőni egy település kontextusát, az könnyen kiüresedhet és olcsó turisztikai látványossággá silányulhat.
A lokális közösség elutasító véleménye rávilágít a ház sokrétű, intellektuális gondolatiságából fakadó nehézségekre. A formát adó geometriai modell egyaránt táplálkozik természeti és épített analógiákból. Ezt az összetett rendszert másodlagos ornamentikaként vonja be az indamotívum. Az absztrakt transzformációk egy urbánus kultúrát feltételeznek. Bár a borászat szerves kapcsolatban áll a vidék rétegződésével, a mai Balaton-partot már mint urbanizált tájat értelmezi."
Építész: Kis Péter, Molnár Bea (Kis Péter Építészműterme Kft.)
Építész munkatársak: Bun Zoltán, Erdélyi Róbert, Hőna Orsolya, Romvári Péter, Varga Anikó
Tartószerkezet: Markovits Péter
Épületgépészet: Oltvai András, Oltvai Tamás
Épületvillamosság: Sax Dezső
Bortechnológus: Kovács András, Lovassy György
Tájépítészet: Bogner Zsuzsa
Közműtervezés: Kádár László
Felvonóterv: Balázs Róbert, Tóth Miklós
Tűzvédelem: Báder György
Környezetvédelem: Weiner László
Zajvédelem: Kiss-Leizer Géz
Úttervezés: Kiss Balázs
Építtető: Bazaltbor-Badacsony Kft. Laposa Pincészet
Kivitelező: Market Építő Zrt.
Lebonyolító: Spányi és Jakab Kft.
Fotó: Batár Zsolt
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére