Csépé | 2016.06.02
Nemcsak a vidámpark helyén létesülő új biodóm, a Pannon Park volt a május 26-i épszerkes tervezői nap újdonsága. Szó volt új homlokzati megoldásokról, komfortigényekről, hibákról – és egy példa nélküli kerekasztal-beszélgetésre is sor került.

Nemcsak azért volt a legtöbb újdonság a Reith András előadásában a tervezés alatt álló Biodómról, mert még csak tervezés alatt áll, hanem azért is, mert itt eleve bonyolultabbak az igények: nem egy fajnak, az embernek, hanem számos szárazföldi és vízi fajnak építenek otthont. Azért is sok volt az újdonság, mert az előadás fő témája az integrált tervezés volt. A lineáris módszer helyett ma már a munkacsoportos tervezési metódus számít korszerűnek, középpontban az információval. A környezettudatos tervezést azzal kezdték, hogy az igényeket próbálták meg a minimumra csökkenteni, utána következett az optimalizálás. Különlegesen az anyagáramok, például a nyolcmillió literes akváriumhoz hasznosítható a most kihasználatlan kútvíz, a belső klímát komolyan befolyásolja a hatalmas növénytömeg (2 MW-tal csökkenti a hűtési igényt), de növekedési fázisban másképp mint teljeses kifejlett állapotban, vagy például keletkezik 700 tonna trágya egy év alatt, melyet hasznosítani érdemes, például biogázként, kertészetben stb. Fontos felismerés volt a tervezés során, hogy a meglévő európai biodómok mind más éghajlaton működnek, a szárazabb, melegebb nyarunk és hidegebb telünk igen pontos klimatikus méretezést igényel. Ráadásul a napsütésre a belső térben is komoly szükség van – mindezek meglehetősen komplex igényeket támasztottak a héjszerkezettel szemben. Dinamikusan árnyékolható RFI fóliapárnákat választottak, 5,5-7 m rúdhosszúságú acélszerkezettel, parametrikus tervezéssel optimalizálva a szerkezetet. Az anyagválasztásban az életciklus-elemzést (LCA) hívták segítségül, így derült fény arra, hogy a faszerkezet kedvező környezeti jellemzőit a műgyanta úgy lerontja, hogy az acélszerkezetnél nem lesz jobb.

Az anyagválasztásról egyébként is sok szó esett a nap folyamán, kezdve az előregyártott folográn vasbeton tartóktól, melyekről Magyar Gábor (Leier) elmondta: ez a fajta előregyártás nem típusszerkezetek készítését, hanem az épületnek magának a legyártását jelenti. A szénszál-erősítésű teljes hőszigetelő rendszer egészen sötét színek alkalmazását is lehetővé teszi – tudtuk meg Bozsóki Ákostól (Caparol). Persze színeket szerelt rendszerben is fel lehet vinni a homlokzatra, és például egy vastag kerámia burkolat hosszabb felújítási ciklusa miatt 25 éves távlatban jóval gazdaságosabb is lehet, mutatott rá Gérusz Tamás (Szita Trading). Petényi Norbert (Esal) a színek pszichológiai hatásain is végigment, látványos Swisspearl referenciaépületekkel illusztrálva az egyes színeket. Szemet gyönyörködtető osztrák, német svájci példákat vonultatott fel Forró Sándor is (Prefa) a kompozit lemezes illetve sidings homlokzatburkolatokat bemutatva. Az FX 12 kiselemes burkolat már a síkból is kilép, nem bízva mindent csak a színekre. A homlokzati megoldások sorát látványosan zárta Szalkai-Szabó Zoltán és Juhász Péter (Kingspan) közös előadása: nemcsak a 0,0202 lambda érték új csúcs a magyar építőiparban, de eredeti a szendvicspanelekre gyárilag szerelt elegáns burkolat is.

Iroda- és középületek esetén a komfort az elsődleges – mutatott rá előadásában Magyar Károly tanszékvezető egyetemi docens (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék). Ez jelenti a hőkomfortot, akusztikai és világítási komfortot és a friss levegőt (ez ráadásul alapvető emberi jog). Erről nem szabad elfelejtkezni a közel nulla energiaigény megoldása közben. Mint közbevetve megjegyezte: a nemrég véget ért Klíma 2016 világkongresszuson, Dániában világossá vált: a közel nulla értelmezésében, konkrét követelményre váltásában 4-5-szörös különbségek vannak Európa különböző országaiban. A komfort pedig több mint megfelelő léghőmérséklet, hiszen még a termikus komforton belül is befolyásol a sugárzó hő, a huzathatás, a ruházat stb. Hangsúlyozta: a legtöbb gondot okozó üzemeltetésben mérésekre, a tervezés során integrált mérésekre van szükség! Konkrét példaként a bécsi  Energy Base épületét ismertette (a 2008-as, már idehaza is bemutatott mintaház angolul és németül itt megtekinthető: http://www.energybase.at/). Csordás Zoltán (Colt) a 2014-es BIQ algakollektoros házat villantotta fel, és bemutatta a gravitációs szellőzések, aktivált tömegek korszerű megoldásait. Az akusztikai komfortra koncentrált Laczka Miklós (Knauf AMF), nemcsak az álmennyezetek külső zajt csökkentő léghanggátlását és belső zajt csillapító hangelnyelését ismertetve, hanem kitérve olyan speciális esetekre, amikor például az irodatér hangjai túlságosan le lettek fojtva (és már zavaró volt a telefonbeszélgetés a síri csendben, így 0,1-ről 0,6-ra kellett emelni a hangelnyelést). Vagy amikor az aktivált tömeg miatt a vízszintes álmennyezet-elhelyezésre nincsen mód (és az álmennyezet lamellás elhelyezésével lehet biztosítani az akusztikai komfortot.)

A komfortra is, a homlokzatra is közvetlen hatása van a nyílászáróknak, ezekkel két előadás foglalkozott: Tornóczky Mónika (Alukönigstahl) az elegáns magyar és európai függyönyfal-referenciák mellett bemutatta a már csak 35 mm vastag lizénát, és a cég jövőbemutató parametrikus, háromdimenziós rendszerét, mely kiszabadítja a függönyfalat a síkfelület fogságából. Varga Dániel (Hörmann) pedig a beltéri ajtók egy olyan multifunkcionális (MZ) családját mutatta be, mellyel a füstgátlás, tűzgátlaás, betörésvédelem, hanggátlás, transzparencia mind-mind igény szerint választható, szintén egyfajta parametrikus tervezés keretében.

Az irodaházak, középületek végül mégis tönkremennek, felújításra szorulnak. vagy azért mert régiek: Hülber Attila (LB Knauf) számtalan javítóhabarcsot tudott ajánlani, de leginkább mégis azt, hogy küldjenek fotót a károsodásról, hogy az alapfelület, terhelés, esetleges kváderminta stb. függvényében tudjanak segíteni a szakszerű választásnál. Dr. Tóth Elek címzetes egyetemi tanár (BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék)ennél sokkal frissebb, elrontott példákat sorolt. Volt itt lapostető témakörben nem megfelelő (oxidbitumenes) zárólemez, lejtéshiányos tető, szél elleni peremrögzítés elmulasztása. Az elrontott fémlemez tetők között elfelejtett dilatáció, méretezetlen vápacsatorna (ezeket kettős vízelvezetéssel kell megcsinálni!), a hasznosított tetők között rossz dilatáció, rosszul, nem kétoldalasan ragasztott teraszburkolat. A homlokzatok hibái között előfordult eleve alkalmatlan kőanyag, lejtésmentes fedkő, lejtésmentes párkány, elmaradt vízvető.

Végül egy olyan kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol ingatlanokat (főképp bérirodákat) üzemeltető, kezelő szakemberek – Noeh Gábor (White Star), Schmidt András (Skanska) – beszélgettek a levezető elnök Dobszay Gergellyel (egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Épületszerkezettani Tanszék). Ennek talán abban a mondatban foglalható össze érdekes és rendkívül szerteágazó sokféle tanulsága, hogy az integrált tervezésbe érdemes az üzemeltetőt is bevonni sajátos, gyakorlatias nézőpontjával a közös siker érdekében.

A tartalmas nap anyaga hamarosan hozzáférhetővé válik a továbbképzési rendszer keretében (érdeklődőknek ingyenesen, kreditpontigénylőknek hasznosan).

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások