A délkelet-európai építési piacon még nincs dráma, a kelet-európain annál inkább

Az EECFA délkelet-európai régiójában szinte minden országban lefelé módosított az EECFA. Közülük három azonban 2024-ig bővülhet. Románia és Szerbia építési piacának várható zsugorodása húzza negatívba a régiót. Románia meglehetősen pesszimista; a piac 2024-re csaknem 10%-os csökkenést könyvelhet el. Szerbiában is jelentős visszaesés várható, mielőtt 2024-ben visszatér majd előreláthatóan a növekedés. Mivel a régióban 2016-2021 között sok volt az építkezés, a piac valószínűleg a csúcsról ereszkedik le, így a 3%-os visszaesés az előrejelzési horizonton nem túl katasztrofális.

Bulgária:

• A várható gazdasági lassulás miatt az építési piacra egyre inkább rányomja a bélyegét a politikai instabilitás. Ez valószínűleg aláássa majd a Helyreállítási Terv (RRF) reformjait, és késlelteti az EU operatív programjainak végrehajtását.
• A teljes építőipari termelés a becslések szerint 2022-ben nőtt.
• Az előrejelzések szerint a mélyépítés 2023-2024 közötti időszakban gyorsabb ütemben fog emelkedni.

Horvátország: 

• A lakásépítés teljesítménye 2022-ben is háború- és járvány-álló maradt. De várható, hogy a lakáspiac gyors növekedése az emelkedő árak és a népesség-csökkenés áldozátául fog esni.
• A vasútépítés bővülni fog, ahogy egyre több vasúti projekt indul el. Néhány új, költséges útprojekt pedig politikai okokból valósulhat meg.
• Az energiaárak 2022-2023-ban az olaj-/gázkikötői létesítmények, vezetékek és tárolók építését fogják ösztönözni, melyeket azonban az EU zöld politikája elfojthatja a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-hálózati projektek javára.

Románia:

• Az infláció miatti alacsonyabb vásárlóerő és a növekvő jelzáloghitelek kamatai drágítják a hiteleket, és kevesen engedhetik meg maguknak, hogy készpénzzel vásároljanak lakást.
• Egyrészt Románia profitálhat az ingatag globális helyzetből, több külföldi befektetést vonzhat gazdasági növekedéséhez. Másrészt a megnövekedett energiaköltségek magasabb működési-építési költségeket eredményeznek, visszahúzva a beruházásokat.
• Az uniós programok és az RRF segíti majd az infrastruktúra-építést.

Szerbia:

• A kihívásokkal teli gazdasági helyzet negatívan hat majd az építési teljesítményre. Az, hogy mennyire negatív lesz, azt majd a külső tényezők és események döntik el.
• A hazai piac erős, állami és külföldi befektetések bőven vannak, a foglalkoztatás is rekordmagas. A legnagyobb gazdasági kockázatot az infláció és az EU várható recessziója jelenti.
• Egy elhúzódó válság esetén a gazdasági lassulás elmélyítheti a visszaesést.

Szlovénia:

• Az építési piac bővülést könyvelhetett el az erős általános gazdasági növekedés hatására.
• A jövőre nézve azonban a magas infláció, az építési költségek jelentős növekedése és a túlfűtött gazdasági növekedés jelentős kockázatot jelent. A magas kamatlábak pedig visszafogják majd a lakásépítést.
• Az ellátási lánc korlátai veszélyeztethetik a nagy mélyépítési projektek befejezését.

Az EECFA kelet-európai régiójában a török építési piacon 2022 lehet a 4. egymást követő olyan év ahol visszaesés van, és nem várható gyors fellendülés. Az orosz építési piacon némileg optimista lett az EECFA, de csak 2024-től. Ukrajna nélkül a régió valószínűleg 2023-ban éri el mélypontját. A régió 2018-ban érte el csúcsát, és közvetlenül az ukrajnai háború kitörése előtt a piac körülbelül 10%-kal ezen 2018-as szint alatt volt. A háború miatt az Uvecon, az EECFA ukrán tagintézete, az előrejelzés helyett másodszor készített helyzetjelentést.

Oroszország:

• A szankciók közvetlen és közvetett hatásai megrázták az építési piacot, amely 2022-ben a vártnál gyorsabban csökkent.
• A közlekedési és energetikai projektek kényszerű felgyorsítása (a szankciók miatti export- és importszerkezeti változásokra válaszul) a mélyépítés növekedését fogja ösztönözni.
•  Számos célzott program és nemzeti projekt támogatja az építőipart majd az előrejelzési horizonton.

Törökország:

• Az építőipar is küzdött a magas inflációval amely az építési költségek évi 120%-os, a lakásárak 189%-os növekedéséhez vezetett.
• 2000 óta némi hiány mutatkozik az épített és a szükséges lakásszám között, amit a Szíriából és a szomszédos országokból érkező menekültek beáramlása is növel (3920 millió hivatalos; ismeretlen számú nem hivatalos).
• A kormány szeptemberben bevezetett olcsó lakások építésére vonatkozó terve várhatóan megállítja majd az építési piac visszaesését.

Ukrajna: 

• Az építőipar jövője függ a jelenlegi helyzettől (a lakás, nem-lakáscélú és mélyépítési infrastruktúra lerombolása) valamint a háború megszűnésétől és a potenciális gazdasági fellendüléstől.
• A  megrongálódott vagy megsemmisült lakások összterülete 74,1 millió négyzetméter (Ukrajna lakásállományának 7,3%-a). És ez a szám sajnos napról napra egyre nagyobb. A lakásállomány helyreállítása a háború befejeztével kulcskérdés lesz.
• Az energia-infrastruktúra továbbra is a helyreállítás első számú prioritása, mivel az energiarendszer közel 40%-a megsemmisült.

____________
Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország építési piacát kutatja.