A magyar szecesszió dicsérete – Komor Marcell munkáinak kiállítása a Müpában

Az elegáns szecesszió magyar paloták sorát bemutató tablók kiállítása május 7-ig látogatható, a 39. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzata stílusként nehezen értelmezhető, minden országban másként nyilvánult meg. Komor Marcell művészi pályáját Lechner Ödönnel való munkakapcsolata határozta meg. Művésztársával, Jakab Dezsővel való közel két évtizedes kreatív együttműködés során ők ketten Lechner Ödön egyik legjelentősebb követőivé váltak. 1897 és 1913 között közel 60 középületet terveztek Jakabbal. Ezek legtöbbje ma már a határon túl található. Az épületek közül funkciójukat tekintve kiemelhetőek a városházák, a kultúrpaloták és a színházak. A marosvásárhelyi és a szabadkai városházák alapvetően megváltoztatták a települések építészeti arculatát. Komor és Jakab helyi iparosokkal dolgoztak, akiknek megtanították az új, szecessziós formanyelvet. A háromemeletes marosvásárhelyi kultúrpalota két év alatt, 1913-ra készült el. Helyet kapott benne képtár, zeneiskola, könyvtár, előadóterem és kávézó is. Komor és Jakab Márkus Dezsővel együtt tervezték az akkori Tisza Kálmán téren (a mai II. János Pál pápa téren) található Budapesti Népopera épületét, amit 1911-ben adtak át. A század elején ez volt az ország legnagyobb színházépülete, a kommunizmus évtizedei alatt jelentősen átépítették, 1953 óta Erkel Színház néven működik. A Komor és Jakab alkotópáros a kolozsvári színház megépítésére is pályáztak, a színház tervezését végül egy bécsi cég kapta meg.

Komor Marcell jelentős publicisztikai, ismeretterjesztő tevékenységet is folytatott: 1901-től egy építészeti szakfolyóiratnak, a Vállalkozók Lapjának lett a főszerkesztője.

Székely Tamás, a művész unokája személyes emlékein keresztül mutatta be nagyapja lelki habitusát, mely szerint Komor Marcell jellemét a harmónia, a szívélyesség és a barátság jellemezte. A kiállítás egyik különlegessége, hogy az egyik tablón a művész szecessziós díszítésű bútorairól is láthatunk képeket: saját tervezésű tálalószekrényét, valamint ebédlőasztalát és székét. A táblákon megfigyelhetjük többek közt a nemrég felújított szabadkai zsinagóga és a városháza szecessziós részleteit, a marosvásárhelyi kultúrpalotát, a szomszédságában a városházát és a nagyváradi Fekete Sas Palotát. A budapesti épületek közül a Rákóczi úti Palace Hotelt és a Fiumei úti Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) székházát láthatjuk a kiállításon, amelynek káprázatos tornyát később lebontották.

Ez a tárlat, ha vázlatosan is, de jó keresztmetszetet ad a magyar szecesszió sokszínű világáról. A képek segítségével átélhetjük, hogy milyen volt a virágzó magyar szecesszió világa, és kedvet kaphatunk hozzá, hogy bebarangoljuk ezeket a remekműveket. A kiállítás május 7-ig tekinthető meg a Művészetek Palotájában.

Forrás: PestBuda