exkluzív épületek műemlékvédelem Pécs Bálics Műemlékjegyzék Genthon István

A műemlékvédelem szűkülő körei Pécsett 1951 és 2020 között – 15. rész

Műemlékjegyzékből törölt és mára megsemmisült egykori pécsi műemlékek


szikrisz | 2021.06.15

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket/építményeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek állnak ma az egykori műemlékek helyén.

Belvárostól távolabbra eső területek

Bálicsi út 31. sz. alatti rokokó kapu

Nem csak a tágan vett történelmi belvárosban, hanem a városközponttól távolabbra eső területen is találunk olyan épületeket, építményeket, melyek valaha műemlékek voltak, de jegyzékből történő törlést követően mára már megsemmisültek. 

A soron következőkben öt ilyen objektumot mutatok be, az első a hegyoldalban volt megtalálható; egy romantikus villaépület egykori kerítéskapujaként.

Mivel a telek a történelmi belvárostól távolabb, északnyugati irányban, a Bálics területén helyezkedik el, csak az 1865-ös kataszteri térképet tudjuk tájékozódási pontként segítségül hívni, a belvárost ábrázoló történeti térképek ezúttal használhatatlanok.

A 19. század második felére a Bálics és a Donátus területe kezd kisebb-nagyobb présházakkal, villákkal beépülni.

A források szerint a Sipőcz-villa 1860 körül épülhetett fel. Szerepelt a két Genthon-féle topográfiában és az 1958-as műemléki védelem alá helyezést követően az országos műemlékjegyzékben is.[1]

Az 1961-ben készített Távlati terv megemlíti a revízió során értékelt műemlék jellegű épületről, hogy a romantikus stílusban épült, azonban teljesen átalakították. A Távlati terv a műemlékjegyzékből való törlésre tesz javaslatot, valamint arra is, hogy a kapu kiemelendő és másik műemlék épületben elhelyezendő.[2]

A műemléki védelem törlésére ezt követően valóban sor került, mert az 1964-es baranyai műemlékjegyzék már tesz említést az épületről és a kapuról.

Szőnyi Ottó 1923-ban azt írja, hogy valószínűsíthetően ez a rokokó rácskapu is másodlagos felhasználásban van ezen a telken.[3] A hatalmas telek délkeleti csücskén meglévő bejárati kapu azonban még a műemléki védelem megszüntetését követő fél évszázadban a helyén maradt.

Erről tanúskodnak a „googlemaps” felvételei, melyek szerint a 2013 júliusában készített utcaképen még a helyén van a kovácsoltvas kapu. A kaput csak ezen időpont után bontották el és szállították ismeretlen helyre. (Szerencsés esetben a tulajdonos a telken megőrizte a későbbi felhasználásig.)

2020-ban a telek közepén egy Z alaprajzú lakóépület található, melynek két épületrésze nyaktaggal kapcsolódik össze. A telekre bejutni nem tudtam, közterületről a dús növényzet miatt az épület kontúrjai sem voltak kivehetőek, viszont a helyszíni szemlémen megállapítottam, hogy a kapu tartóoszlopai még a helyükön vannak, a kovácsoltvas kapu helyét pedig bedeszkázták.

Bízzunk benne, hogy a lappangó érték rövidesen előkerül, és méltó helyre kerül!

/folyt.köv./


[1] MJEGYZÉK 1951, 125.; MJEGYZÉK 1959, 251.; MJEGYZÉK 1960, 60.

[2] TÁVLATI TERV, X.

[3] SZŐNYI 1923, 2.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár



Építési megoldások